Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 30 találat lapozás: 1-30
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pop, Virgil

1993. január 23.

Virgil Pop, a Nyugat-Erdélyi Területi Műemlékvédő Bizottság titkára tiltakozott a Mátyás-szobor talapzatán elhelyezett tábla ellen, szövege sem fele meg a valóságnak. Virgil Varasianu művészettörténész akadémikus szintén tiltakozott. /(németh): Trikolóros Disneyland. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

1996. szeptember 4.

Vacaroiu miniszterelnök javaslatára Iliescu államelnök szept. 2-án leváltotta a kormány három miniszterét, akik tagjai a Funar vezette Román Nemzeti Egységpártnak /Valeriu Tabara mezőgazdasági, Iosif Gavril Chiuzbaian igazságügyi és Ovidiu Muntean távközlési miniszter/, a helyükbe kinevezett új miniszterek /Ion Predescu igazságügyi, Alexandru Lapusan mezőgazdasági, Virgil Popescu távközlési miniszter, a két utóbbi eddig államtitkár volt/ szept. 3-án már letették az esküt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./4/ A Bethlen Gábor Kollégium igazgatója egy évvel ezelőtt a Romániai Magyar Szóban felhívta a figyelmet arra, hogy veszélyben van a Bethlen Kollégium épülete. A hír bejárta a világot, a Duna televízión kívül számos lap ismertette a helyzetet. Lelkes, önzetlen adakozók siettek a nagy múltú iskola segítségére. Köztük volt például a vajdahunyadi Hunyadi János Humanitárius Társaság, nyugati egyházközségek, az adományok 90 millió lejt tesznek ki, a szükséges összeg azonban 1 milliárd lej. Az iskola vezetősége az állami szervekhez fordult támogatásért, a megyei tanfelügyelőség 80 millió lejt utalt ki, a helyi polgármesteri hivatal is hozzájárult a javítási költségekhez. További összegekre van szükség. /Krizbai Jenő, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója: A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium jelenlegi helyzete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1998. június 29.

A szenátusban, június 29-én Eckstein-Kovács Péter az SZDRP-s Virgil Popa szenátornak egy, a magyar tannyelvű állami egyetem létrehozásának feltételeit felmérő bizottság felállítására vonatkozó határozat kapcsán tett rágalmazó kijelentésére reagált, miszerint az RMDSZ irredenta, tehát törvényen kívüli szervezet. Ez a rendkívül súlyos vád tisztázást követel - mondotta a Kolozs megyei RMDSZ-szenátor -, valóban hivatalosan bélyegzi-e törvényen kívülinek az SZDRP az RMDSZ-t? Mert az merőben más probléma, hogy mi a királyi dekrétummal létrehozott és Ceausescu által megszüntetett egyetem újraalapítását kérjük. És ennek a jogos igénynek parlamenti eszközökkel akarunk érvényt szerezni ? hangoztatta az RMDSZ szenátora, majd hozzátette, hogy Popa szenátor úrhoz hasonlóan ő is azt igényli a Belügyminisztériumtól, sürgősen és keményen lépjen fel és derítse ki, hogy ki szórja a város légkörét mérgező falragaszokat a kolozsvári Egyetem filológia karán. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1. - 1295. sz./

2005. április 15.

A Mátyás-szoborcsoport restaurálási munkálataihoz a következő évben látunk hozzá – nyilatkozta Boros János, Kolozsvár alpolgármestere. A szükséges összeg egy részét a városi költségvetésből biztosítják, alternatív pénzforrásokat is keresnek. Az alpolgármester arra számít, hogy a világ magyarsága is hajlandó lesz adakozni az egyik legnevesebb magyar köztéri szobor restaurálására. „A szoborcsoport alapzata sürgős restaurálásra szorul” – jelezte Virgil Pop kolozsvári műépítész. Kiderült, hogy a Gheorghe Funar volt polgármester által a Mátyás-szobor talapzatára helyezett, Iorga-idézetet tartalmazó fémtábla nem rendelkezik a szükséges engedéllyel. A Műemlékvédelmi Bizottság 1992 decemberében keltezett levelében felszólította a polgármesteri hivatalt a tábla eltávolítására, ami mindmáig nem történt meg. A szobor háta mögött álló hatalmas zászlótartók felállítását a bizottság határozottan megtiltotta. A határozatot – habár kötelező érvényű – a városvezetés figyelmen kívül hagyta. /Lázár Lehel: Felújítják a Mátyás-szobrot. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

2005. június 11.

Kolozsvár belvárosában folytatódik a kulturális örökség rombolása. Divattá kezd válni, hogy a műemlékértékű épületek ablakainak értékes kőkeretét összetörve hőszigetelő ablakokat szereltetnek fel. A Monostori úton a volt jezsuiták épületét megcsonkították, két ablakkeretet műanyagra cseréltek ki, kettőt pedig meghagytak eredeti formájában. Virgil Pop műépítész feljelentést tett a hatóságoknál, a tettesek megbüntetését, és az épületek eredeti állapotának visszaállítását kérte. Virgil Pop hangsúlyozta, tudomása van olyan esetekről, amikor a törvénytelenséget éppen a polgármesteri hivatal alkalmazottai szorgalmazzák. /Borbély Tamás: Folytatódik Kolozsvár belvárosának pusztítása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

2009. szeptember 17.

Virgil Pop, a Műemlékvédelmi Bizottság titkára szerint minden törvényes a szoborcsoport restaurálása körül. Pop már a pályázatok alapján írt véleményében kifejtette, hogy a nagyszebeni Concefa cég nem alkalmas ilyen horderejű munkára. A Concefa magyarországi bronz- és kőszakemberek segítségét kérte a szobor szakszerű megvizsgálására. A Concefa Rt. tárgyalásokat kezdeményezett Kolozsi Tibor bronzrestaurátorral annak érdekében, hogy az erdélyi szakember végezze a szobor vizsgálatát és helyreállítását. /J. J., K. O. : Még tart a huzavona a Mátyás-szoborcsoport restaurálása körül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

2011. február 17.

Koordinátákon áll vagy bukik a házsongárdi sírok védelme
A temető igazgatósága továbbra is titkosnak nyilvánítja az adatokat
Tételenkénti pontos helyrajzi meghatározásra szorulnak a Házsongárdi temető védelemre felterjesztett sírjai, pontos helymeghatározás híján ugyanis a Házsongárd Alapítvány által összeállított síremlék-jegyzék nem teljes – hangsúlyozta tegnap Virgil Pop, a Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság főtanácsosa a Házsongárd Alapítvány igazgatójával, Gergelyné Tőkés Erzsébettel folytatott megbeszélésén. Virgil Pop úgy vélte: egységes és alkalmazható megoldást kell kidolgoznia az alapítvány szakembereivel a sírok, kripták és a gazdátlan sírkövek beazonosítására. Amennyiben a műemlékvédelem oltalmára szoruló sírjegyzék kiegészül a fent említett adatokkal, már továbbküldhető a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium nyilvántartási hivatalának, iktatás végett. A helyrajzi adatgyűjtésben sajnos a temető igazgatóságának együttműködésére egyelőre nem lehet számítani, a gazdátlan műemlékek pusztulása pedig folyatódik.
A Házsongárd Alapítvány – Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter hivatalos felkérésére – már tavaly összeállította a Házsongárdi temető védelemre felterjesztett sírjainak jegyzékét. A dokumentáció meg is érkezett a Kolozs megyei műemlékvédelmi bizottsághoz, Virgil Pop műemlékvédelmi tanácsos pedig a törvény oltalmát igénylő emlékeket és emlékcsoportokat felsorakoztató összeállítást tételekre bontotta, nevesítette. Azonban az immár háromszáz tételre leosztott jegyzékben minden egyes emléket pontos helyrajzi megjelöléssel kell ellátni – jelentette ki a szakember, aki bízik abban, hogy a Házsongárd Alapítvánnyal együttműködő építészekkel, építőmérnökökkel sikerül majd egy megfelelő módszert kidolgozni az említett cél megvalósítására. Mint elmondta, a műemlékvédelmi kóddal ellátott, sorszámozott, helyszínileg beazonosított házsongárdi emlékek jegyzékét a teljesség és pontosság jegyében kell felterjeszteni a szaktárca nyilvántartási hivatalához: ilyenképpen nem lenne ésszerű, ha a lista nem foglalná magába mindazokat az emlékeket, amelyek jogosan a műemlékvédelmi törvény égisze alá tartozhatnak, másrészt a Hivatalos Közlönyben is publikálandó jegyzék egyik alapkövetelménye az elhelyezkedés megjelölése. A pontosan meghatározott emlékre ekképpen összpontosul majd a törvény védelme is – magyarázta a tanácsos.
Mint elmondta, nem volt még példa ilyen jellegű műemlékjegyzék összeállítására, a temetők ugyanis egységként szerepelnek a műemlékvédelmi listán. Virgil Pop egyébként a kolozsvári Építészeti és Városrendészeti Egyetem professzoraként két tanársegédjével a házsongárdi kripták és síremlékek széleskörű építészeti felmérését kezdeményezi a IV. éves hallgatók bevonásával, akik a projekt és a restaurálási javaslatok elkészítése által tesznek majd eleget a szaktantárgy gyakorlati követelményeinek.
A pontos helyrajzi azonosítás segédeszközeként felmerült a GPS-felmérés lehetősége. László Attila alpolgármester felvállalta a városháza anyagi forrásaival végrehajtandó folyamat lebonyolítását – mondta Gergelyné Tőkés Erzsébet, hozzátéve: a Házsongárd Alapítvány a közelmúltban 500 ezer forint értékű pályázati támogatást nyert a GPS-felmérés elkészítésére, de ez nem elegendő a munkálatok teljeskörű elvégzéséhez.
A koordináták meghatározását nehezíti, hogy a temető igazgatósága tavalytól titkosította nyilvántartását, így a sírokra vonatkozó helyrajzi adatokat kizárólag a bérlőnek, vagy örökösnek szolgáltatják ki. Az unitárius egyház átiratára, amelyben a koncessziójában levő sírokra vonatkozó információk kiszolgáltatását kérte, a temető igazgatósága így válaszolt: az egyházi intézmény megbízottja a hivatalos átirat elküldése, és egy formanyomtatvány kitöltése nyomán, a megszabott ellenérték fejében kaphatja meg a nyilvántartási kivonat másolatát, amely egy hétig használható törvényhatósági fórumokon – tájékoztatott Gergelyné. Mint elmondta, Kötő József és Máté András parlamenti képviselők az adattitkosítás jogi hátterét vizsgálják, ugyanis valószínűsíthetően a közérdekű adatok kategóriájába sorolódna a temetői nyilvántartás is.
ZAY ÉVA , Szabadság (Kolozsvár)

2011. április 20.

Visszahelyeznék a Funar-táblát a kolozsvári Mátyás-szoborra
A Ziua de Cluj információi szerint Radu Moisin alpolgármester azt tervezi, hogy a mûemlékvédelmi bizottság jóváhagyásával helyezik vissza a szobor talapzatára vagy annak környékére a táblát. Mint ismeretes, ezen a következõ, Mátyás királyra utaló szöveg található: A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a gyõzhetetlen Moldva ellen indult.
Visszahelyezné a kolozsvári önkormányzat a Mátyás-szoborcsoport talapzatára a Gheorghe Funar által 1992-ben engedély nélkül felhelyezett táblát - nyilatkozta a Ziua de Cluj román nyelvû napilapnak Radu Moisin, a kincses város demokrata-liberális párti (PDL) alpolgármestere. Kollégája, László Attila RMDSZ-es alpolgármester és Molnos Lajos önkormányzati képviselõ azonban a Krónikának egybehangzóan úgy nyilatkozott, teljesen esélytelen a próbálkozás, ehhez ugyanis a megyei, illetve az országos mûemlékvédelmi bizottság engedélye szükséges.
László Attila lapunknak elmondta, gyakorlatilag nulla annak a valószínûsége, hogy Virgil Pop, a megyei mûemlékvédelmi bizottság elnöke zöld utat adjon a Nicolae Iorga-idézetet tartalmazó táblának. A neves építész ugyanis korábban úgy nyilatkozott: olyan kiállítást tervez, ahol a hamis történelmi állításokat tartalmazó feliratú táblákkal mutatná be egy letûnt korszak butaságait, köztük a fent említett táblát is.
A Ziua de Cluj információi szerint Radu Moisin azt tervezi, hogy a mûemlékvédelmi bizottság jóváhagyásával helyezik vissza a szobor talapzatára vagy annak környékére a táblát. Mint ismeretes, ezen a következõ, Mátyás királyra utaló szöveg található: A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a gyõzhetetlen Moldva ellen indult.
A román napilap Remus Lãpuºan szociáldemokrata önkormányzati képviselõt is megszólaltatta, aki szerint a Iorga-idézet eltávolításával a Mátyás-szoborcsoportot a hatóságok kizárólag magyar brandként kezelik. A magyarellenes kijelentéseirõl ismert tanácsos szerint az a tény, hogy a Fadrusz-alkotás restaurálása után nem helyezték vissza a táblát, súlyosan sérti a városi tanács korábbi határozatát és a történelmet.
Molnos Lajos RMDSZ-es önkormányzati képviselõ ugyanakkor lapunknak elmondta: a táblavisszahelyezésének ötlete Gheorghe Funartól, a város korábbi, Nagy-Románia párti (PRM) polgármesterétõl származik, aki személyre szóló levélben hívta fel valamennyi önkormányzati képviselõ figyelmét - az RMDSZ képviselõit is beleértve - a magyarok legújabb gaztettére.
Szerintem törekvés mindig lesz erre. Azok, akik szeretik meghamisítani a történelmet, arra fognak törekedni, hogy mindenhová oda nem illõ táblákat helyezzenek el. Ez benne van a soviniszták politikájában - nyilatkozta a Krónikának Molnos Lajos. Az önkormányzati képviselõ hozzáfûzte: nem lepi meg, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatja a kezdeményezést, hiszen közelednek az önkormányzati választások, sõt a PDL-s alpolgármester hozzáállása se lepi meg, Radu Moisin ugyanis korábban a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) ifjúsági szervezetének elnöke volt. Molnos Lajos biztos benne, hogy nem állítják vissza a táblát, részben azért, mert már a kolozsvári románság sem vevõ rá, részben pedig azért, mert a mûemlék helyreállítását két kormány finanszírozta, így a kezdeményezéshez a magyar kormánynak is lesz egy-két szava.
Kiss Elõd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

2011. május 21.

�?jabb nacionalista retorika tárgya a Mátyás-szoborcsoport
Futótûzként terjedt a hír, hogy a kolozsvári és jászvásári mûvelõdési élet néhány képviselõje beadványban kérte a kolozsvári polgármesteri hivataltól a Nicolae Iorgának tulajdonított idézetet tartalmazó tábla visszahelyezését a Mátyás-szoborcsoport talapzatára. A helyzetet súlyosbította Radu Moisin alpolgármester kijelentése, miszerint a városháza kérvényezni fogja a felirat visszahelyezését a területi mûemlékvédelemnél.
Virgil Pop, a Kolozs Megyei Mûemlékvédelmi Igazgatóság fõtanácsosa a Szabadságnak elmondta: mûemlékvédelmi engedélyt csak egy konkrét terv alapján bocsátanak ki, az 1992 november-decemberében a Fõtéren végzett átalakítási munkálatok, - így a Gheorghe Funar által elhelyezett tábla is - törvénytelenek voltak. László Attila alpolgármester hangsúlyozta: a városháza nem fogja a felirat visszaállítását kérvényezni, tábla tehát nem lesz, újrahelyezésének kérdése opciónak sem tekinthetõ.
Virgil Pop lapunknak elmondta: a Nicolae Iorgának tulajdonított szövegbõl kiollózott, A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a legyõzhetetlen Moldva ellen indult idézetet tartalmazó táblát elõször 1932-ben helyezték el a szoborcsoport talapzatán, a két világháború között Európa-szerte szárba szökkent fasizmus és az államok közti feszültség által meghatározott sajátos keretek között. 1940-ben a feliratot a közhiedelemmel ellentétben nem a bevonuló magyar hadsereg, hanem a távozó román közigazgatás képviselõi távolították el - hangsúlyozta Virgil Pop, aki maga is közvetetten birtokába jutott egy betûnek.
Aberráns nacionalista retorika
Az építész kiemelte: a jelenlegi történelmi-politikai összefüggések már nem hasonlíthatóak a harmincas évek világához. �?gy vélte, a Gheorghe Funar polgármester által 1992. december elsején törvénytelen módon újra elhelyezett feliratnak az újbóli visszakerülését szorgalmazók nagy valószínûséggel a nacionalista retorika élesztgetésére alapozó ellenzék politikai indíttatásainak eszközei. �?k a nacionál-kommunista múlt csökevényeinek erõsítése által szándékoznak megnyerni a társadalom azon csekély szeletét, amely még érzékeny az ilyen típusú, aberráns retorikára.
Mint elmondta, a megyei mûemlékvédelmi igazgatósághoz mindössze egy nyugalmazott kolozsvári katonatiszt megkeresése érkezett, aki ezt eredetileg a Megyei Kulturális és �?rökségvédelmi Igazgatóságnak címezte, de nem kapott választ, így elküldte a Kulturális és �?rökségvédelmi Minisztériumnak is, amely továbbította a megkeresést a Kolozs Megyei Mûemlékvédelmi Igazgatóságnak. Virgil Pop a Szabadság rendelkezésére bocsátotta az illetõnek küldött hivatalos válaszát is, amelyben összegzi: az 1992 november-decemberében a Fõtéren végrehajtott átalakítások törvénytelenek voltak.
Az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság 1992. december 22-én kelt, 7384-es számú átiratában elrendelte a felirat eltávolítását, az 1992. november 30-i állapothoz való visszatérést. A bizottság 1994. március 10-én kelt átirata ismét emlékeztet a Fõtéri beavatkozások törvénytelen mivoltára - részletezte válaszában a tanácsos, aki felhívta a beadvány megfogalmazójának figyelmét arra is, hogy az 1992-es beavatkozások törvénytelen volta egyéb jogérvényes irat híján mindmáig fennáll, a törvényes rendelkezéseknek megfelelõen végzett és engedélyezett, 2010-es felújítási munkálatok eredményeként pedig megvalósult az eredeti, törvényes állapothoz való visszatérés.
Utólag kérték az engedélyt
1992 december 22-i átiratában a Peter Derer által igazgatott Országos Mûemlékvédelmi Bizottság felhívta a kolozsvári városi tanács figyelmét arra, hogy az engedélyezésre benyújtott dokumentációjukban felsorakoztatott munkálatokat már részlegesen (így a tábla elhelyezését is) megvalósították, engedély pedig utólagosan nem bocsátható ki, így a beavatkozások egyértelmûen törvénybe ütköznek. Kijelentik továbbá, hogy Fadrusz János 1902-es szoborcsoportja rendkívüli értékû történelmi mûemlék, amelynek megteremtõje a talapzatot és a király lovas alakját összeillõ egységben alkotta meg, a szoborra kíirt versenyben pedig a nyertes maketten a Mathias Rex felirat szerepelt.
A Nicolae Iorga egyik diskurzusából átvett idézetet tartalmazó tábla konjunkturális jellegû beavatkozásként, más történeti és törvénykezési összefüggésben került a szoborcsoport talapzatára - fogalmaz az átirat. Az okmány második részében a bizottság egyértelmûen megtiltja zászlótartó rudak elhelyezését a Fõtéren, amely a szobor mellett több kiemelt értékû építészeti emlék védett helyszíne, így adott esetben csak mozgatható zászlótartók helyezhetõk el a téren. Felszólítják továbbá a városi tanácsot, hogy alkalmazkodjon a fent említett szempontokhoz, és szabja meg a törvényszegõk büntetését.
Mathias Rextõl a Iorga-idézetig
Az építész röviden összegezte lapunknak a szoborcsoporton megjelent feliratok váltakozásának történetét is. 1894-ben Fadrusz János nyertes pályázatának makettjén a Mathias Rex felirat szerepelt, az 1900-as párizsi Világkiállításon bemutatott modellt pedig a Mathias Corvinus megjelöléssel látta el a mûvész, amint azt egy - a Központi Egyetemi Könyvtár (BCU) tulajdonában levõ - metszet is tanúsítja. Leleplezésekor, 1902-ben, a szobron a Mátyás Király felirat és Magyarország címere szerepelt. 1919-ben a Matei Corvinul elnevezés került a talapzatra, amelyrõl a címert eltávolították.
Az 1932-ben elhelyezett Iorga-idézetes táblát 1940-ben lebontották, helyére a Mátyás Királyunk felirat és a magyar címer került. 1945-ben ezt a helyi közigazgatás Mathias Rex-re módosította, a reneszánsz király közismert aláírásának is megfelelõen. Az akkori, 1945-ös, a felirat módosítására összehívott ülésen egyébként bemutatták Fadrusz pályázati makettjét is, amelyet Mátyás király szülõházának padlásán fedezett fel Virgil Salvanu építész édesapja, aki abban az idõben a városháza építésze volt - magyarázta Virgil Pop, rendelkezésünkre bocsátva az 1992-ben kelt, a fentebbi információt közlõ jegyzetét is. 1992-ben a Gheorghe Funar-adminisztráció a mûemlékvédelem engedélye nélkül elhelyezte a kérdéses táblát, a munkálatok törvénytelensége a talapzat 2010-es lebontásáig fennmaradt - összegezte Virgil Pop.
A mûemlékvédelmi tanácsos egyébként bemutatta Virgil Vãtãºianu akadémikusnak az Országos Mûemlékvédelmi Bizottsághoz címzett levelét is, amelyet vele gépeltetett le. A román mûvészettörténész, aki köré, mondhatni, iskola szervezõdött, felhívta a bizottság akkori elnöke, Aurelian Triscu figyelmét arra, hogy a Iorga-idézetet tartalmazó táblának nincs mit keresnie a talapzaton, mint ahogyan zászlótartó rudaknak sincs helyük a Fõtéren. Állításait Vãtãºianu egyszerûen arra a megfontolásra alapozta, hogy egy mûalkotásnak a mûvész által elképzelt állapotban kell maradnia. Paradox módon, a polgármesteri hivatalnak nemrégiben címzett beadványt aláíró személyiségek között olyanok is akadnak, akik annak idején Vãtãºianu diákjai voltak - tette hozzá Virgil Pop.
Opcióként sem merül fel a tábla
A tábla esetleges visszahelyezését a tulajdonosnak, ez esetben a kolozsvári polgármesteri hivatalnak kell kérelmeznie a területi mûemlékvédelemtõl, a végsõ engedélyezési fórum pedig az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság, amely adott esetben felül is bírálhatja a területi mûemlékvédelmisek javaslatát, ennek viszont csekély a valószínûsége - magyarázta Virgil Pop. Hozzátette: a mûemlékvédelmi engedély mellett a városháza által kibocsátandó építkezési engedély is szükséges az egyébként A kategóriás mûemlékként besorolt Mátyás-szoborcsoporton végrehajtandó beavatkozáshoz - tette hozzá.
László Attila alpolgármester a Szabadságnak hangsúlyozta: a városháza tulajdonosként semmiképpen nem fogja kérelmezni az engedélyt a tábla elhelyezéséhez, Radu Moisin alpolgármester pedig valószínûleg elhamarkodta nyilatkozatát. Mint elmondta, a városházának meg kell hallgatnia a megfogalmazott véleményeket, de a tábla elhelyezése még esetleges opcióként sem merül fel, a kérdés lezárt, Kolozsvár pedig már nem szimbólumháború helyszíne.
Asztalos Lajos helytörténész lapunknak elmondta: Kolozsváron jelenleg is találhatók még a történelmi hûségnek ellentmondó tá

2011. május 24.

Ismét arcul csapták a kolozsvári magyarságot
Visszakerült a Mátyás-szoborhoz a Iorga-idézet, eltûntek az ötnyelvû köszöntõ táblák
Egyetlen nap leforgása alatt váratlan övön aluli ütések érték a kolozsvári magyarságot. Elsõként a pénteken kihelyezett, ötnyelvû köszöntõ táblák tûntek el szombatról vasárnapra virradóra a város három bejáratától, majd tegnap észrevettük: titkon visszakerült a Mátyás-szoborcsoporthoz az a Iorga-idézet, amelyrõl László Attila alpolgármester alig néhány napja úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a tábla elhelyezése még esetleges opcióként sem merül fel, és a kérdést lezártnak tekinti. Most azonban mégis ott van az idézet, igaz ugyan, hogy nem a szobor talapzatán, hanem az ahhoz tartozó zöldövezet közepén elhelyezett bronztáblán. Nem sokat árnyalja a tényeket az sem, hogy nem a Gheorghe Funar által 1992-ben elhelyezett plakett került vissza, hanem egy tájékoztató táblának álcázott felirat, amely azonban szóról szóra a Iorga-idézetet tartalmazza. A kettõs tábla-ügy kapcsán egyébként az egyik helyi román napilap portálja tegnap késõ délután bombaként dobta be a hírt: titkos politikai egyezség született Kolozsváron, amelynek értelmében a Iorga-idézetért cserébe a magyarok megkapják a háromnyelvû helységnévtáblákat, bónuszként pedig az alpolgármesteri széket. László Attila cáfolta, Máté András kacsának nevezte a Ziua de Cluj értesüléseit.
Amint a Iorga-idézet (A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a legyõzhetetlen Moldva ellen indult) elhelyezésének híre terjedni kezdett, a magyar értelmiségiek valóságos zarándokhelyévé változott Kolozsvár fõtere: mindenki a saját szemével akart meggyõzõdni arról, hogy a híresztelés nem alaposan megkésett április elsejei tréfa. �?rtesüléseink szerint megjelent a helyszínen Virgil Pop, a Kolozs Megyei Mûemlékvédelmi Igazgatóság fõtanácsosa is, aki a látottak után átirattal kíván a polgármesteri hivatalhoz fordulni a tábla eltávolítása érdekében. Pop egyébként éppen a múlt héten fejtette ki a Szabadságnak, hogy mûemlékvédelmi engedélyt csak konkrét terv alapján bocsátanak ki, illetve az 1992 november-decemberében, a Fõtéren végzett átalakítási munkálatok - így a Gheorghe Funar által elhelyezett tábla is - törvénytelenek voltak. Mint elmondta, a megyei mûemlékvédelmi igazgatósághoz nem érkezett kérvény, márpedig a tábla esetleges visszahelyezését a tulajdonosnak, ez esetben a kolozsvári polgármesteri hivatalnak kell kérelmeznie az intézménytõl. Hozzátette: a mûemlékvédelmi engedély mellett a városháza által kibocsátandó építkezési engedély is szükséges a beavatkozáshoz.
László Attila az ügy kapcsán elmondta: engedély nélkül, ismeretlenek tették ki a táblát. Kolozsvár alpolgármestere rámutatott, hogy az A kategóriás mûemlékként besorolt Mátyás-szoborcsoporton módosításokat csak a regionális vagy az országos mûemlékvédelmi bizottság engedélyével lehet végrehajtani, de senki nem kérte ezektõl a testületektõl a jóváhagyást. László Attila sajnálatosnak nevezte a történteket, ugyanakkor cáfolta a Ziua de Cluj azon értesüléseit, miszerint titkos paktum létezne a Iorga-idézet és a magyar nyelvû helységnévtáblák elhelyezését illetõen.
A térfigyelõk rögzítették a táblák eltávolítását
Tiszavirág-életûnek bizonyultak azok az ötnyelvû köszöntõ táblák, amelyeket pénteken kora este helyeztek ki Kolozsvár három bejáratához. A román, magyar, német, angol és francia nyelvû üdvözlõ feliratokat tartalmazó pannókat a feltételezések szerint szombatról vasárnapra virradó éjszaka távolították el a helyükrõl, egyelõre ismeretlen tettesek.
A különbözõ helyszíneken általunk tapasztaltak szerint a táblákat meglehetõsen szakszerûen távolították el. Az RMDSZ képviselõi Kisbácsnál és Szászfenesen a pannókat pénteken este a meglévõ helységnévtáblákra helyezték el, a Cluj-Napoca felirat alá. A tettesek innen szerelték le és vitték el azokat, de érdekes módon a román nyelvû helységnévtáblát sehol sem érte bántódás. A város erdõfeleki bejáratánál kirakott táblát fémbõl készült két tartórúdhoz rögzítették, amiket az elkövetõk feltételezhetõen vágókoronggal szakítottak el a talapzattól, és mindenestõl, azaz a tartórúdakkal együtt tûntettek el a helyszínrõl. A város erdõfeleki és szászfenesi bejáratánál közvetlenül a pannók közelében térfigyelõ kamerák léteznek, ezek egészen bizonyosan rögzíthették a történéséket, tehát az elkövetõk is láthatók. Következésképpen a felvételek kulcsfontosságúak lehetnek az igazság kiderítése szempontjából, és akár bizonyítékként is szolgálhatnak az ügyben.
László Attila lapunknak elmondta: péntekrõl szombatra virradó éjszaka mind a három táblát õrizték, hogy megakadályozzák azok esetleges megrongálását és eltávolítását. A feliratok szombaton este még a helyükön voltak, vasárnap viszont kollégái már jelentették, hogy azok eltûntek. Kolozsvár alpolgármesterének közlése szerint azért is döntöttek úgy, hogy elsõként a köszöntõ táblákat, és nem a háromnyelvû helységnévtáblákat helyezik el a város határainál, mert a korábbi példák alapján számítottak ezek bántalmazására.
A térfigyelõ kamerák által rögzített felvételekrõl szólva László Attila elmondta: azokat nem tudta megtekinteni, mivel a két helyszínen található készülékek nem a helyi önkormányzathoz tartoznak. Hozzátette: telefonon felvették a kapcsolatot a kolozsvári rendõrséggel, és az ügy kivizsgálását kérték. Abban maradtak, hogy kedden, azaz a mai nap folyamán személyesen fognak találkozni a rendõrfelügyelõség vezetõivel a helyzet tisztázása érdekében, és valószínûleg feljelentést fognak tenni a rendõrségen az ügyben. Kolozsvár alpolgármestere hangsúlyozta: semmi különöset nem tettek a köszöntõ táblák kifüggesztésével, hiszen 2002 óta érvényes tanácsi határozat létezik a háromnyelvû helységnévtáblák elhelyezésérõl is.
Máté András Levente, az RMDSZ megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke lapunknak kifejtette: a Iorga-tábla kihelyezése valaki részérõl provokáció, és mivel bûnténynek minõsül, el kell induljon a tettes ellen a kivizsgálás. Tudomása szerint a feljelentés már megtörtént a mûemlékvédelmi hatóságok részérõl. Szerinte a tettesek azonosítása könnyû lesz, hiszen a Fõtéren számos térfigyelõ kamera van. Hozzátette: reméli, hogy nem a PDL áll az akció mögött.
Az ötnyelvû táblákat illetõen Máté elmondta: amennyiben azok törvényes keretek között lettek kihelyezve, akkor szintén büntetés szabható ki az eltávolításuk miatt, rongálásért. Végül kijelentette: a titkos paktumról szóló sajtóhír kacsa, ha lett volna valamilyen egyezség, akkor arról László Attila korábbi megyei elnök szólt volna neki.
BALÁZS BENCE, PAPP ANNAMÁRIA 
Szabadság (Kolozsvár)

2011. május 24.

Iorga-idézet a kolozsvári Mátyás-szobor talapzatánál
Román nyelvû tábla jelent meg a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport talapzata elõtt. A táblán a korábban eltávolított Iorga-idézet is olvasható. A talapzatot övezõ füves részen a földbe süllyesztve elhelyezett bronztáblán domborodó felirat szerint 1932-ben Nicolae Iorga román történésztõl származó idézetet helyeztek el a szobron, a 2010-es restaurálás során pedig az eredeti Mathias Rex felirat került vissza a kõtalapzatra. A táblán ugyanakkor megjelenik a Iorga-idézet is: A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a gyõzhetetlen Moldva ellen indult.
László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a Krónikának azt nyilatkozta: az önkormányzat nem tudott a tábla elhelyezésérõl, az ismeretlen tetteseket mûemlékgyalázásért vonhatják felelõsségre. Az elöljáró elmondta, a táblát Virgil Pop, a megyei mûemlékvédelmi bizottság elnöke is megtekintette, és ma hivatalosan is értesíti az önkormányzatot errõl, így várhatóan még a nap folyamán eltávolítják azt.
Paktum eredménye?
A Ziua de Cluj címû kolozsvári napilap honlapján tegnap azt állította forrásaira hivatkozva, hogy a tábla megjelenése politikai alku eredménye. Eszerint az RMDSZ beleegyezik a Iorga-idézetet tartalmazó plakett elhelyezésébe, cserébe pedig a település nevét magyarul is feltüntetõ helységnévtáblákat állítanak fel a város bejáratainál, ugyanakkor az RMDSZ garanciát kap arra, hogy a 2012-es önkormányzati választások után is betöltheti az egyik alpolgármesteri tisztséget. A lap arra is utal, hogy a történelem folyamán ez a tábla mentette meg a szobrot a lerombolástól, hiszen a román nép a Iorga-idézetnek köszönhetõen érezte magáénak az alkotást.
Máté András Levente, a Kolozs megyei RMDSZ újdonsült elnöke kacsának nevezte a paktum létezését. Nincs ilyen egyezség - jelentette ki a szombaton megválasztott megyei vezetõ. Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak László Attila alpolgármester is. Elmondta, semmilyen titkos megállapodás nem született, különösen nem olyan, amely törvénytelenséget tartalmazott volna, hisz az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság engedélye nélkül a Mátyás-szoborcsoportra bármilyen feliratot elhelyezni szabálysértésnek számít.
Mint arról beszámoltunk, mintegy tíz napja több kolozsvári román akadémikus nyílt levélben követelte, hogy a helyi önkormányzat helyezze vissza a Mátyás-szoborcsoport talapzatára a Gheorghe Funar által 1992-ben engedély nélkül feltétetett, a Iorga-idézetet tartalmazó táblát. A levelet olyan személyiségek írták alá, mint Camil Mureºan, Horia Colan, Dumitru Protase vagy Emil Burzo. Az akadémikusok azzal érvelnek a tábla visszaállítása mellett, hogy az részese volt a szobor történelmének, illetve Kolozsvár jelenkori kollektív tudatának.
A táblát 2009-ben távolították el, amikor elkezdõdött a szoborcsoport felújítása, az idei átadásra pedig nem helyezték vissza. �?jbóli elhelyezését április közepén Radu Moisin, a kincses város demokrata-liberális párti (PDL) alpolgármestere helyezte kilátásba, azonban a Krónika megkeresésére akkor László Attila alpolgármester és Molnos Lajos önkormányzati képviselõ egybehangzóan úgy nyilatkozott, teljesen esélytelen a próbálkozás, ehhez ugyanis a megyei, illetve az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság engedélye szükséges.
Eltûntek az üdvözlõ táblák
A román nyelvû tábla megjelenésével egy idõben tegnapra eltûntek a Kolozsvár kisbácsi, erdõfeleki és szászfenesi bejáratainál pénteken elhelyezett ötnyelvû táblák. A pannók tartóoszlopait tõbõl vágták ki ismeretlenek. Mint arról beszámoltunk, a kolozsvári tanács RMDSZ-frakciójának tagjai és László Attila alpolgármester péntek délután helyezték el a többnyelvû táblákat a kincses város erdõfeleki, szászfenesi és kisbácsi bejáratánál. Ezeken románul, magyarul, németül, angolul és franciául volt olvasható az �?dvözöljük Kolozsváron! felirat. A tervek szerint a táblákat a következõ idõszakban a város Apahida, Kajántó és Györgyfalva felõli bejáratainál is felszerelték volna a magyar önkormányzati képviselõk, akik maguk állták azok elõállítási költségeit. Kifejtették, ezzel megtörtént az elsõ lépés afelé, hogy a háromnyelvû - román, magyar és német - helységnévtáblákat is kihelyezzék, amit a tanács 2002-es, még a Funar-korszakban hozott határozata tesz lehetõvé.
Krónika (Kolozsvár)

2011. május 24.

Valótlanságot állít a kolozsvári városháza a Iorga-idézet ügyében
Valótlanságot állít a kolozsvári városháza abban a közleményében, mely szerint a Nicolae Iorga történésztõl származó idézetet tartalmazó táblának a Mátyás-szoborcsoport elé helyezése a restaurálási terv része. A Kelemen Hunor kulturális miniszter által a Krónikához eljuttatott dokumentumokból kiderül: csupán a mûalkotás megnevezését tartalmazó négynyelvû táblára bólintott rá az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság és a polgármesteri hivatal, a Iorga-idézet nem szerepel a restaurálás dokumentációjában.
Ezt a tervet hagyta jóvá az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság. A tervnek része a tábla is, pontosan szerepel benne nem csak a tábla mérete, hanem a rajta szereplõ szöveg is. A kolozsvári Polgármesteri Hivatal által tegnap elhelyezett tábla nem az engedélyezett szöveget tartalmazza, emiatt ezt onnan el kell távolítani - áll a kulturális miniszter által küldött tájékoztatóban.
A jóváhagyott terv pontosan leszögezi, milyen felirat kerül a szoborra, illetve a mûalkotás elé tervezett táblára. Utóbbiról a dokumentum 3.9 paragrafusa beszél, amely szerint négy nyelven tüntetik fel a következõ feliratot: Mátyás Király Lovasszobra. Fadrusz János alkotása. Felavatták 1902 október 12-én. A domumentumcsomag nem tartalmaz egyetlen utalást sem a Iorga-féle idézetre.
A Kolozsi Tibor szobrászmûvész aláírásával ellátott javaslatokat (a tábla pontos tervével együtt) maga Sorin Apostu polgármester is jóváhagyta. A restaurálást végzõ Concefa cégnek küldött levelében az áll: a MATHIAS REX feliratot tartalmazó táblát ugyanúgy helyezik vissza a szoborra, ahogy a restaurálás megkezdése elõtt volt - az Utilitas Kft és a Part of Art alapítvány közös tervének megfelelõen. Ugyanakkor a szobor elé tervezett táblát a Kulturális Minisztérium által jóváhagyott tervnek megfelelõen készítik el.
A kolozsvári polgármesteri hivatal keddi közlése szerint a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését már a szoborcsoport restaurálási terve is tartalmazta. Oana Buzatu szóvivõ szerint az építkezési engedély is elõírta egy feliratos, bronzból készült lap elhelyezését. Mint mondta, a restaurálást végzõ vállalat valószínûleg csak most helyezte el a táblát - ahogyan a terv azt elõírta.
Kelemen Hunor kedd délelõtt felszólította a városházát, hogy azonnal távolítsa el az új táblát a szobor közelébõl, az ugyanis mindössze a magyar és román közösségek közötti mesterséges feszültségkeltésre szolgál. �?rvei szerint a mûemlékvédelmi törvény is tiltja annak elhelyezését.
Egyetért László Attila, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere Kelemen Hunor azon felszólításával, hogy azonnal el kell távolítani a Iorga-idézetet tartalmazó táblát a szoborcsoport elõl.
Az alpolgármester a Krónikának határozottan cáfolta a kolozsvári polgármesteri hivatal állítását, miszerint már az építkezési engedély tartalmazta a fent említett tábla elhelyezését. Percrõl percre követtem az engedélyeztetési eljárást, a kulturális minisztérium által elfogadott technikai terv pedig nem csupán azt írja elõ, hogy csak egyetlen bronztáblát helyezzenek el a szoborcsoport talapzata elõtt, hanem annak teljes szövegét tartalmazza, sõt még a betûtípust is rögzíti - nyilatkozta a Krónikának László Attila, aki állítása alátámasztására szó szerint felolvasta az engedélyezési dokumentáció vonatkozó passzusait. Az alpolgármester hozzáfûzte: megkapta Virgil Popnak, a Kolozs Megyei Mûemlékvédelmi Bizottság elnökének a jelentését, amelyben Pop is azt kéri: távolítsák el a táblát, illetve javasolja, hogy az eredeti terveknek megfelelõen, helyezzék középre a hivatalosan engedélyezett, most a szoborcsoport jobb oldalán látható négy nyelvû bronztáblát.
Félrevezeti a közvéleményt a kolozsvári önkormányzat - reagált lapunknak a polgármesteri hivatal közleményére Máté András, a Kolozs Megyei RMDSZ elnöke. Amit tettek bûnténynek minõsíthetõ - kommentálta a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését az egyébként jogász végzettségû politikus. Kérdésünkre, hogy a történtek hogyan befolyásolják az RMDSZ és a Demokrata Liberális Párt (PDL) koalíciós együttmûködését, Máté András leszögezte: nem marad következmény nélkül, fõleg akkor, ha az önkormányzat még kedden nem távolítja el a táblát. Hozzáfûzte: épp ezért péntekre összehívta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Állandó Tanácsát. Ez nem csak a kolozsvári RMDSZ hátbatámadása, hanem a kolozsvári magyarság arcul csapása - nyilatkozta a Krónikának Máté András.
A Mátyás-szoborcsoport talapzata elõtt hétfõ délután jelent meg egy román nyelvû tábla, melyen a korábban eltávolított Iorga-idézet is olvasható. A talapzatot övezõ füves részen a földbe süllyesztve elhelyezett bronztáblán domborodó felirat szerint 1932-ben Nicolae Iorga román történésztõl származó idézetet helyeztek el a szobron, a 2010-es restaurálás során pedig az eredeti Mathias Rex felirat került vissza a kõtalapzatra. A táblán ugyanakkor megjelenik a Iorga-idézet is: A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a gyõzhetetlen Moldva ellen indult.
A törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla ellen egyébként tegnap délután tiltakozó akciót hirdettek az egyik közösségi portálon: a résztvevõket arra kérték fel, hogy este nyolc órakor takarják el virágokkal a bronztáblát. A felhívás szerint az akció egy hétig tart, ennyi ideig szeretnék, ha a feliratot virágszõnyeg takarná el.
Gyújtópontban - El kell távolítani a Iorga-idézetet tartalmazó táblát!
Szõcs Géza: Brutális beavatkozás a szobor esztétikai terébe
A Mátyás király szoborcsoport elé kihelyezett vitatott tábla eltávolítását kérte Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter a Kolozsvári Polgármesteri Hivataltól, amely azonban tegnap azt állította, hogy törvényesen történt a Nicolae Iorga idézetét tartalmazó tábla elhelyezése. Kelemen tegnap délután újabb közleményt bocsátott ki, amelyben ismételten a tábla eltávolítására szólította fel az önkormányzatot, és csatolta azokat a dokumentumokat, amelyekbõl egyértelmûen kiderül: az országos mûemlékvédelmi bizottság csak a már korábban elhelyezett, négynyelvû felirat elhelyezését hagyta jóvá. Kolozsi Tibor restaurátor is ugyanerrõl számolt be lapunknak, aki maga készítette el a táblát, és szereltette fel a szobor elé. Ez nem pontosan a tervrajzban szereplõ helyre került, hanem kicsit odébb, a gyep enyhén baloldali részén. Ezt a helyzetet használták ki a Iorga-idézetet tartalmazó tábla kifüggesztõi, bár az eszközölt változtatásokról írásos dokumentum létezik.
A mûvelõdési minisztérium hétfõn késõ este kiadott közleményében arra kérte Sorin Apostu kolozsvári polgármestert, hogy haladéktalanul távolítsák el a Nicolae Iorga román történésztõl származó idézetet is tartalmazó táblát a szobor elõtti gyeprõl, amit hétfõn délután vettek észre elõször Kolozsvár fõterén.
László Attila kolozsvári alpolgármester úgy nyilatkozott hétfõn, hogy engedély nélkül, törvénytelenül helyezték el azt a szobor talapzata elõtti gyepre. Csakhogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal sajtóosztálya kedden délelõtt közleményben azt állította, hogy az építtetõ cég helyezte el hétvégén a táblát az emlékmû restaurálására a 2008. december 8-án kibocsátott 1237-es számú építkezési engedély alapján. A hivatal sajtóosztálya a közlemény mellé egy tervrajzot is csatolt, amely szerint a szobor fõ alakja elé, tehát a gyepes rész kellõs közepén egy tájékoztató táblát kell elhelyezni.
A múlt hét végén a kivitelezõ által felszerelt plakett fontos tudnivalókat tartalmaz a szobor történetét illetõen - szögezi le a városháza. Ez egyébként kizárólag román nyelvû, és a fordításban így hangzik: 1932 - a szobor talapzatára feliratozzák a nagy történész Nicolae Iorga idézetét: 2010 - a szoborcsoport restaurálásakor megtartották a Fadrusz J. által elhelyezett feliratot, amely azon a munkán szerepelt, amellyel megnyerte az 1894-es versenyt: .
Kolozsi: megindokoltuk a változtatást
Az április eleji újraavatási ünnepség elõtt elhelyezett négynyelvû tábla román, magyar, angol és német nyelven í

2011. június 28.

Házsongárdi temetõ: egy lépéssel közelebb a védettséghez
Elkezdte a minisztérium a mûemlék-jellegû sírok helyrajzi felmérését
A kulturális és örökségvédelmi minisztérium Kolozs megyei igazgatósága és az általa felkért szakértõk hétfõn elkezdték a kolozsvári Házsongárdi temetõ mûemlék-jellegû sírjainak a felmérését - jelentette be a helyszínen tartott sajtótájékoztatón Hegedüs Csilla, Kelemen Hunor mûvelõdésügyi szaktárcavezetõ örökségvédelmi kérdésekért felelõs személyi tanácsosa. A sírok, síremlékek helyrajzi beazonosításának célja egyrészt az, hogy többletvédelmet biztosíthassunk számukra, másrészt, hogy mûemlékké nyilvánításukat követõen restaurálhassuk, illetve megfelelõen hasznosíthassuk õket - magyarázta Hegedüs Csilla. Mint elmondta, a Házsongárd a város leglátogatottabb turisztikai célpontja, mintegy ezer turista tekinti meg havonta. A tanácsos megítélése szerint a topográfiai felmérés két hónap alatt elkészülhet, majd november közepéig az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság asztalára kerülhet a védelemre javasolt sírok jegyzéke.
- A topográfiai felmérés eredményei alapján pontosan tudni fogjuk, hogy melyek a védelmet igénylõ sírok, és remélhetõleg kiterjeszthetjük a körülbelül 300 tételbõl álló, mûemlékké nyilvánításra javasolt sírkövek, síremlékek jegyzékét is - részletezte Hegedüs Csilla. Mint elmondta, a hétfõn elkezdõdött munka elsõ szakaszában a szakemberek bejárták a terepet, és viszonyítási pontokat állapítottak meg.
A tanácsos hangsúlyozta: a 2001/422-es mûemlékvédelmi törvény értelmében a tulajdonosnak, azaz a városházának kötelessége biztosítani a temetõ védelmét, megfékeznie az ismétlõdõ vandál tetteket és megfelelõen karbantartani az erdélyi panteont, amelyben egyébként a sokévszázados magyar kultúrtörténet nagyjainak sírjai és síremlékei mellett más nemzetiségek jeles személyiségei is nyugszanak: itt található például Gheorghe Dima zeneszerzõ, Dominic Stanca egykori neves nõgyógyász örök nyughelye, illetve a Haþieganu-család kriptája is.
Az RMDSZ már korábban kezdeményezte a sírhelyek mûemlékké nyilvánítását, a topográfiai mérések pedig ennek a folyamatnak képezik az elsõ technikai lépését - tájékoztatott tegnapi közleményében Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, a szövetség képviselõházi frakciójának vezetõje. - Fontos kiemelni, hogy a temetõben található, mintegy háromszáz mûemlék-jellegû sírhelyet egyenként kell védetté nyilvánítani - összegezte közleményében a politikus.
- A XVI. századtól mûködõ Házsongárdi temetõ osztályozási folyamatának elsõ lépéseként helyrajzilag, azaz parcellánként azonosítjuk erre képesített szakemberek segítségével a törvény védelmére javasolt emlékeket - jelentette ki Leonard Horvath, a Kolozs megyei mûvelõdésügyi igazgatóság vezetõje. Ilyenképpen a városháza is pontosan tudni fogja, melyek a felügyeletet igénylõ sírok - tette hozzá. �?jságírói kérdésre elmondta, egyelõre még nincs hozzáférésük a temetõ irattárában õrzött térképekhez, de a már említett 422-es törvény értelmében a városházának kötelessége a szükséges dokumentációt a felmérést végzõ szakemberek rendelkezésére bocsátania.
1970-ben ugyan a temetõ egészét mûemlékké nyilvánították, de a törvény nem biztosíthat kellõ védelmet az egyes síroknak az erre vonatkozó pontosítás híján - magyarázta Virgil Pop, a Területi Mûemlékvédõ Bizottság fõtanácsosa, aki a topográfiai mérések elkészülése nyomán irányító szerepet vállal majd az országos mûemlékvédelemhez felterjesztendõ dokumentáció elkészítésében. Hegedüs Csilla emlékeztetett arra, hogy az említett eljárást már alkalmazták a bukaresti Bellu (ªerban Vodã) temetõ esetében is: emlékeit utólag helyezték különálló tételenkénta törvény védelme alá.
Amint arról már beszámoltunk, a Házsongárdi temetõben egyre hangsúlyosabban körvonalazódó pusztítási gyakorlat legutóbbi áldozata két, az iktári Bethlen-kripta kertjében tárolt, a közelmúltban restaurált XIX. századi tumba, valamint Nagy Gyula egykori református püspök sírköve volt, amelyeket fáradt olajjal öntöttek le.
A városháza az elmúlt napokban közleményben tájékoztatott arról, hogy az ismétlõdõ sírgyalázások miatt - meghatározatlan számú - térfigyelõ biztonsági kamerát szereltet fel a Házsongárdi temetõben, de az intézkedést még nem foganatosították. A polgármesteri hivatal ugyanakkor bejelentette azt is, hogy tájékoztató kampányt indít annak tudatosítására, hogy mit tehetnek a sírgyalázást tetten érõ polgárok: azonnal hívják a 984-es ingyenes számot, ahol a helyi rendõrségnél jelenthetik az esetet. A kampány keretében a temetõ fõbejáratánál az említett információt feltüntetõ szórólapokat osztogatnak az alkalmazottak.
ZAY �?VA
�?sszefogás a Házsongárdért délután 4 órától
A szervezõk által elõzõleg meghirdetett 18 óra helyett szombaton délután 4 órától kezdõdik az ökumenikus istentisztelet és a temetõ közös bejárása.
A Házsongárdi temetõben évek óta büntetlenül gyalázzák és rongálják ismeretlenek a magyar sírokat. Mivel halottaink nem tudják megvédeni sírjaikat, nekünk kell megvédenünk azokat!
A Házsongárd, Erdély panteonjaként, teljes nemzeti közösségünk ügye. �?ppen ezért mindenkit hívunk július 2-án, szombaton délután 4 órára a Házsongárdi temetõ bejáratához, hogy történelmi egyházaink elöljáróinak vezetésével a Bánffy-család nemrégiben meggyalázott sírkertjében ültessük vissza a garázdák által kitépett facsemetéket, és imádkozzunk halottaink nyugalmáért. Az ökumenikus áhítatunkkal is jelezzük: nem hagyjuk veszni a Házsongárdot!
Kegyeletet a holtaknak, békességet az élõknek!
A szervezõk
Szabadság (Kolozsvár)

2011. július 27.

Nyilatkozat a kolozsvári Kétágú templom mögötti terület beépítésének ügyében
Találó módon fogalmazza meg Virgil Pop jeles építész, a kolozsvári Területi Műemlékvédelmi Bizottság főtanácsosa, hogy városrendezési, műemlékügyi téren „Bukarest Isztambul felé húz”.
Nevezetesen: „balkáninak nevezhető” az az attitűd, melynek jegyében a megyei illetékes hatóság elutasító szakvéleményét és határozatát felülbírálva, az Országos Műemlékvédelmi Bizottság zöld utat adott a kolozsvári Kétágú templom mögötti terület Románia törvényeivel ütköző beépítésének.
Ennél is sajnálatosabb, hogy az országos műemlékvédelmi törvényeket, valamint a város zöldövezeteire vonatkozó előírásokat sértő engedélyt – valószínűleg politikai nyomásnak engedve – a kulturális tárca magyar vezetője, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök írta alá, utóbb maga is beismervén, hogy súlyos hibát követett el ezáltal.
Tudnivaló, hogy a kolozsvári Alsóvári Református Egyházközségtől a kommunista diktatúra idején elkobzott ősi terület-tulajdon ügye, közel két évtizednyi hasztalan pereskedést követően, jelenleg a Strasbourgi Nemzetközi Bíróság asztalán található.
Ennek ellenére, a munkagépek már felvonultak a templom kertjében, és Péter Tünde, főtanfelügyelő-helyettes, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének oktatásügyi alelnökének cinkos közreműködésével, – aki ez ügyben a fenyegetéstől és a nyomásgyakorlás egyéb eszközeinek használatától sem riadt vissza – egy újabb, a bukaresti Cathedral Plazáéhoz hasonló botrány van kialakulóban a „kincses Kolozsváron”, az Erdélyi Református Egyház rovására, az érintett alsóvárosi gyülekezet bénult beletörődésével.
Az is közismert, hogy a Kétágú templom a híres-neves kolozsvári Hóstát népének ősi temploma. Megengedhetetlen, hogy a Hóstátnak a Ceauşescu-féle falurombolás tervébe beillő totális lerombolása nyomán neoklasszicista stílusban épült reprezentatív templomuk is ugyanennek a balkáni rombolásnak essen áldozatul.
Éppen ezért határozottan felszólítjuk Kelemen Hunor szakminisztert, valamint az általa vezetett RMDSZ-t, hogy vegyék elejét magyar épített örökségünk, valamint Kolozsvár természeti öröksége további károsításának, és hatékonyan járuljanak hozzá az e téren kívánatos törvényes rend helyreállításához.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöksége. erdon.ro

2011. augusztus 20.

Fesztivál – Botrány a kolozsvári városfal tövében
Botrány szakította félbe a Kolozsvári Magyar Napok városnéző sétáját pénteken délelőtt: egy nyugdíjas férfi veszekedni kezdett Asztalos Lajos helytörténésszel és az általa vezetett 70 fős csoporttal, majd kizavarta őket az óvár északi falához vezető udvarról.
A csoport, amely a Kolozsvári Magyar Napokon szervezett városnéző sétára érkezett, a belvárost és az egykori Óvárat szerette volna megtekinteni a közismert helytörténész kalauzolásával. „A Főtér 24. szám alatti, közös magántulajdonban lévő udvaron azonban Asztalos Lajos a városfal illegális bontásáról mesélt. Ekkor a szomszédos épületben élő Szász László Asztalost hazugsággal vádolva, hangoskodva kényszerítette távozásra az embereket. A kiabálás nyomán a csoport kénytelen volt megszakítani a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezte sétát” – áll a magyar napok szervezői által szerkesztőségünkbe eljuttatott tegnapi közleményben.
Asztalos szerint a ’90-es évek elején, egy szállodai beruházás miatt, a tulajdonos a helyi műemlékvédelmet a bukarestin keresztül kerülte meg, és az építkezés kedvéért nekiálltak a felbecsülhetetlen értékű városfal eltüntetésének. Ekkor került szóváltásba az említett férfival. „Hazugság, hogy bontottunk volna. Az egykori fal veszélyben volt, alatta ugyanis csak egy földtöltés volt. Mi erősítettük meg, vasbeton alapozást és köveket raktunk alája, hogy be ne omoljon” – nyilatkozta később az ingatlan felügyeletével megbízott nyugdíjas.
Asztalos Lajos szerint az északi fal bontását az Országos Műemlékvédelmi Intézet engedélyezte; a munkálatokat végül a Virgil Pop vezette Területi Műemlékvédelmi Bizottságnak sikerült leállítani. Hozzátette: a hivatal felszólítására rakta újra a szállodatulajdonos a kőfalat, habár máig nem tettek eleget annak az ígéretnek, hogy a közös magántulajdonban lévő udvaron álló műemlék fal egy üvegrészen keresztül az utcáról is látható legyen. Szabadság (Kolozsvár)

2011. augusztus 25.

Közelebb került a Házsongárd öröksége a törvény oltalmához
Befejeződött a kolozsvári pantheon helyrajzi felmérése
Mára lezárult a Házsongárd műemlék jellegű sírjai topográfiai felmérésének terepmunka része – tájékoztatta lapunkat Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója. Az alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság még a tél folyamán javasolta a művelődési tárcának, hogy a temető értékes emlékeit terjesszék fel a műemléki státus elnyerésére. Az összeállított jegyzéket azonban helyrajzi számokkal kellett kiegészíteni, amelyeket a temetőt felügyelő hivatal tavaly májusban titkosított. Június végén a művelődésügyi minisztérium Kolozs megyei igazgatósága a szaktárca utasítására elindította a szükséges munkálatok folyamatát. Együttműködési szerződést kötött a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társasággal, így a felkért szakemberek és önkéntesek elkezdhették a terepmunkát – magyarázta a felmérésben vezető szerepet vállaló Maksay Ádám építőmérnök, az Erdélyi Református Egyházkerület műszaki előadója.
A kulturális és örökségvédelmi minisztérium engedélyének, támogatásának birtokában az Erdélyi Református Egyházkerület a Bethlen Gábor Alapnál (a korábbi Szülőföld Alap jogutódjánál) félmillió forintot pályázott meg a helyrajzi felmérés elvégzésére. – A Leonard Horvath által vezetett művelődésügyi igazgatóság teljes mértékben segítségünkre volt a munkálatok lebonyolításában, amelyekben többek között részt vett Virgil Pop, a Területi Műemlékvédő Bizottság főtanácsosa is – részletezte Maksay Ádám. A műemlékvédelmi szakember lapunknak már korábban elmondta: a topográfiai mérések elkészülése nyomán irányító szerepet vállal majd az országos műemlékvédelemhez felterjesztendő dokumentáció elkészítésében. Virgil Pop egyébként a művelődésügyi tárcának eredetileg leadott magyar nyelvű jegyzéket átdolgozta, román nyelvre átírta, ez szolgált a topográfiai munkálatok alapjául is – tette hozzá a műszaki előadó.
A terepmunka folyamán több mint 500 sírt, sírkövet sikerült feltérképeznie az Alexandru Terebesy által vezetett helyrajzi felmérést végző csoportnak, amelyben mindenki a legcéltudatosabban dolgozott, az elvégzett munka értéke pedig nem fél, hanem gyakorlatilag két és fél millió forintnak felelne meg – fejtette ki Maksay Ádám. A műemlékké nyilvánításra javasolt emlékek jegyzéke körülbelül 300 tételből áll, de a nemzetközi szabványoknak megfelelő, kiterjedt topográfiai térkép például a kallódó sírköveket is tartalmazza. – Az egyházi tulajdonban levő lutheránus temető kivételével a köztemető régi részét feltérképeztük, mindent bemértünk, hogyha majd a törvényi védelemre javasolt listát bővíteni lehet, ne kelljen majd újra elkezdeni a munkát – magyarázta Gergelyné Tőkés Erzsébet. Mint kiemelte a műemlékvédő fórumok viszonyulása a lehető legsegítőkészebb, együttműködésük kiváló volt. A helyrajzi adatok összegyűjtése azonban csak a műemlékké nyilvánítás első lépése: a különálló tételekre bontott jegyzék minden egyes eleméhez egy adatlapot kell ugyanis csatolni, amelynek kitöltése további aprólékos munkát, kutatást igényel, és amelyet véleménye szerint nagymértékben megnehezíthet az a tény, hogy a temető igazgatósága a sírok adatait csak a családtagoknak adja ki. Mint kifejtette, egy immár sokadik helyszínen kallódó sírkő jellemzőit például nehéz lesz a temető nyilvántartásához való hozzáférés nélkül a műemlékvédelmi adatlap követelményeinek megfelelően összegezni.
– Hatalmas munka vár még ránk, amelynek megvalósításában a Megyei Művelődési Felügyelőség alkalmazottai, kutatói, valamint a náluk szakmai gyakorlatot végző egyetemi hallgatók segítségünkre voltak és lesznek a továbbiakban is – hangsúlyozta a Házsongárd Alapítvány igazgatója. Maksay Ádám tájékoztatása szerint szeptember 15-ig minden egyes emlék dokumentációjához csatolni kell az említett, úgynevezett analitikai adatlapot, de a szakemberek közreműködésével fel lehet majd tüntetni rajtuk a szükséges adatokat.
Virgil Pop a kolozsvári Építészeti és Városrendészeti Egyetem professzoraként két tanársegédjével a házsongárdi kripták és síremlékek széleskörű építészeti felmérését kezdeményezte a hallgatók bevonásával – fejtette ki Maksay Ádám. A diákok a projekt- és a restaurálási javaslatok elkészítése által tettek eleget a szaktantárgy gyakorlati követelményeinek, és igen értékes munkát végeztek, ugyanis az általuk összeállított dokumentáció adatai segítségül szolgálnak az említett adatlapok kitöltésében.
Hegedüs Csilla, Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter műemlékvédelmi kérdésekért felelős tanácsosa lapunknak elmondta: a topográfiai dokumentáció csak egy részét képezi a pozíciónként értelmezett törvényi védelem megszerzésére irányuló folyamatnak, az emlékek különálló iratcsomóinak hiánytalan összeállítását követően pedig az Országos Műemlékvédő Bizottságnak kell jóváhagynia a felterjesztett jegyzéket, amelyet miniszteri rendelet erősít majd meg. – A folyamat még nem ért véget. Reméljük, hogy a szeptemberi határidőig sikerül összeállítani a szükséges dokumentációt – mondta Hegedüs Csilla
ZAY ÉVA, NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

2011. október 10.

Házsongárdi műemlékjegyzék – és ami abból kimaradt
Több hetes külföldi utamról hazatérve meglepődve olvastam Nagy Károly jóindulatú írását a Szabadság szeptember 19-i számában. Kétségtelenül jelentős személyiségeket hiányol egy kezébe jutott készülő házsongárdi „leltárból”. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy éppen egy Kós Károlyt vagy Balogh Edgárt hagyjanak ki a jegyzék összeállítói. A Házsongárdban folyó munkálatokról a nyár folyamán számos tudósítás jelent meg a Szabadság hasábjain, de mindig csak pillanatnyi eredményeket tükröztek, soha sem utaltak arra, hogy itt egy hosszas és bonyolult folyamat valamelyik lépése zajlik csak. Hány lépésből is áll az egész felmérés?
Kezdjük talán azzal, hogy a Magyar örökség-díjban részesített temető értékes, műemlékjellegű sírjainak országos nyilvántartásba vételét az 1980-as évek elején Balogh Edgár kezdeményezte, azután Jakó Zsigmond is próbálkozott az illetékes hatóságoknál. Mindkettőjük részére alulírott készítette a jegyzéket. A 90-es évek elején, a már működő Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) elnöke, Balogh Ferenc mérnök az éppen készülő új országos műemlékjegyzék kiegészítéseként juttatta el házsongárdi listánkat Bukarestbe. Ezeknek a próbálkozásoknak egyike sem járt eredménnyel. Mindegyik jegyzék 200 körüli magyar és román sírt, néhány kriptát ölelt fel. Szerény eredménynek talán azt tarthatjuk, hogy a Hivatalos Közlönyben 2004-ben megjelent és jelenleg is érvényes műemlékjegyzékbe az Emlékházak és -helyek fejezetbe felvették a kolozsvári „Központi temető”-t is. Míg más városok híres temetőinél néhány sírt külön is felsorolnak, a kolozsvári sírkert egyetlen emlékművét, kriptáját sem említik.
Az 1999-ben Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet tanárnő kezdeményezésére megalakult Házsongárd Alapítvány több mint tíz éves csendes munkálkodása során számos síremléket, kriptát mentett meg a pusztulástól, még fellelhető régi köveink jó részét is szakszerűen restauráltatta. Be kellett azonban látni, hogy ilyen módon alig lehet lépést tartani a természetes, s még inkább az előidézett pusztulással. A temető „megmentésének” egyetlen járható útja a törvényes keret biztosítása. Vagyis ne a temetői irodában éppen alkalmazott tisztviselők kénye-kedvétől, netán anyagi érdekeitől függjön valamely sír megmaradása. A műemlékjellegű sírok listáját be kell iktatni az országos műemlékjegyzékbe.
A mostani kormány beiktatását követően mind Markó Béla miniszterelnök-helyettes, mind pedig Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter ígéretet tett arra, hogy rendezik a Házsongárd ügyét, mindent elkövetnek a jelentős sírok műemlékké nyilvánításáért. A műemlékjegyzékbe való felvétel tulajdonképpen a művelődésügyi miniszter aláírásával véglegesítődik. Amikor aztán a Házsongárd Alapítvány elkezdte a munkálatokat, kiderült, hogy az eljárás sokkal bonyolultabb, mint azt sejteni lehetett. Sírról sírra szinte ugyanazokat a lépéseket kell megtenni, mint amikor egy házat akarnak műemlékké nyilvánítani. A sírok és kripták jegyzékét megint alulírott készítette el. A megállapodás szerint körülbelül 250 sírt kellett kiválasztani, úgy, hogy a halottak közt románok is legyenek. Eleve csak a temető történelmi részével foglalkoztunk, tehát a Brassai-sír mögötti területegységekről egyetlen sírt sem vettünk jegyzékbe. Hasonlóan kihagytuk a Lutheránus temetőt, minthogy ott rengeteg a jelentős síremlék, de ezek egyelőre nincsenek veszélyben: a fenntartó egyház elöljárói felelősségteljesen kezelik a sírkertet. Így nem került be a jegyzékbe sem Kós Károly, sem Kacsó Sándor, sem pedig Reményik Sándor nyughelye.
Az alap-jegyzéket Gergely Erzsébet átnézte, néhol kiegészítette, s románra fordítva átadta Virgil Popnak, a Kerületi Műemlékvédelmi Felügyelőség titkárának. A műemlékes szakember, egyetemi tanár szintén átnézte, kiegészítette a jegyzéket, s a sírokat, síremlékeket, kriptákat kategóriánként egy táblázatba iktatta. Kijelölte azokat a feladatokat, amelyeket a továbbiakban el kell végezni. Ő maga vállalta, hogy diákjaival nyári gyakorlatként elvégzi a kripták mérnöki felmérését. A feladatok sokasága miatt a jogi személyiséggel és szakemberekkel rendelkező Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságot is be kellett vonni a munkálatokba. Ezután pályázatokkal sikerült a Szülőföld Alaptól és a Bethlen Gábor Alaptól fedezetet teremteni a legköltségesebb művelet elvégzésére: ez a sírok egyenkénti kataszteri bemérése volt az országos koordinátarendszernek megfelelően. Ez egyben a temetői utak, ösvények bejelölését is magával hozza, úgyhogy a sírkert egészen pontos térképe most születik meg. Erre a felmérésre az elmúlt nyáron került sor egy szakosodott cég s néhány egyetemi hallgató részvételével, a Házsongárd Alapítvány és a KLMT irányításával. Összesen mintegy 350 sír helyét jelölték be, de ezek nem mind kerülnek fel a jegyzékre.
Itt utalnunk kell arra, hogy a temető adminisztrációja, amikor tudomást szerzett arról, hogy több száz sírt műemlékké akar a Házsongárd Alapítvány nyilváníttatni, egyszerre ellenségessé vált. Minden módon megpróbálja akadályozni az alapítvány tevékenységét. A kataszteri felmérés kezdetekor még a szakembereket is kiutasította a temetőből. Megtagad minden adatszolgáltatást. Felettes szerve – a polgármesteri hivatal – nem hajlandó jobb belátásra bírni őket.
A kataszteri felmérés még csak az előkészületekhez tartozik. Minden egyes sírról, kriptáról külön adatlapot kell felállítani, amelyen szerepelnie kell a fényképnek, mérnöki rajznak, a sír leírásának, a benne nyugvó személy érdemeinek, s nem utolsó sorban a temetői nyilvántartásban szereplő sír-jelzetnek. Ez utóbbi kiadására valamilyen módon kényszeríteni kell majd a temető irodáját. Rövidesen egész pontosan véglegesítjük a jegyzékben maradó sírokat, s utána következik az adatlapok összeállítása. Óriási munka!
Az egész temető-dossziét majd a Házsongárd rövid története és jelentőségének ismertetése fogja bevezetni, s szakemberek aláírásukkal hitelesítik az adatokat. Bukarestben újabb bizottság elé kerül a dosszié, s majd annak javaslatával tehetik a miniszter asztalára aláírás végett.
Az idő nagyon sürget. Még az idén ősszel le kellene zárni a kolozsvári munkálatokat. Hogy aztán az utolsó véleményezés még a jelenlegi miniszteri mandátum alatt megtörténjék, s a szentesítő aláírásra sor kerülhessen. Reméljük, ezúttal nem marad el az eredmény.
GAAL GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)

2012. november 13.

Nem tárgyalják újra Borbélyék ügyét
Miközben tegnap reggel szabadlábra helyezték a vasárnapra virradóra, korrupció miatt 24 órára őrizetbe vett, Vrancea megyei demokrata-liberális párti (PDL) képviselőt, Alin Trăşculescut, a képviselőház tegnap összeült plénuma nem tűzte napirendre a honatya mentelmi jogának megvonását, és elutasították Traian Băsescu államfő kérését is, hogy tárgyalják újra a Borbély László és Victor Paul Dobre volt miniszterek elleni bűnvádi eljárás jóváhagyását. Trăşculescu mentelmi jogáról azért nem tárgyaltak, mert a legfőbb ügyészség nem juttatott el ilyen tartalmú kérést az alsóháznak.
Így az ülésen csupán tudomásul vették az igazságügyi tárca tájékoztatását, miszerint a képviselőt 24 órás őrizetbe vették, majd szabadon engedték, és amelynek végén a minisztérium felkéri az alsóházat, hogy járjon el az ilyenkor szokásos gyakorlat szerint. Ez azért lényeges, mert a hatályos törvények értelmében egy képviselő vagy szenátor csak akkor helyezhető vizsgálati fogságba, ha ehhez a parlament illetékes kamarája is hozzájárul.
Trăşculescu – aki a PDL Vrancea megyei elnöke – ugyan szabadlábon védekezhet az ellene felhozott vádak ellen, az országot azonban nem hagyhatja el. A PDL tegnap megvonta a politikai bizalmat a képviselőtől, akinek tettestársát, Marian Calotă üzletembert 29 napos vizsgálati fogságba helyezték. Calotă volt az, aki fenyegetéssel rávette a végül a feljelentést tevő áldozatot arra, hogy az ő cégén keresztül, hamisított dokumentumok segítségével átutalja a pénzt a képviselőnek. A szombat esti rajtaütésen őt érték tetten, miután átvett 50 ezer lej csúszópénzt, miután a képviselő kicsivel korábban elhagyta a helyszínt.
Mint arról beszámoltunk, Trăşculescu ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ügyészei annak nyomán indítottak bűnvádi eljárást, hogy – a hivatalos közlemény szerint – tetten érték, amikor szombaton este 50 ezer lejt készült átvenni egy üzletembertől Focşani-ban. Az igazságügyi tárca kérte a honatya mentelmi jogának megvonását, a DNA pedig befolyással való üzérkedés és pénzmosás gyanúja miatt indított bűnvádi eljárást. A politikus a gyanú szerint eddig összesen több részletben 464 ezer lejt kapott, és további 1 100 000 lejt kért azért, hogy rávegye a Vrancea megyei hatóságokat: a megvesztegető – aki egyben a feljelentést is megtette – cégét szerződtessék bizonyos infrastruktúra-fejlesztési munkálatok elvégzésére.
Trăşculescu ügye kapcsán megszólalt Elena Udrea is, aki a PDL színeiben akkor irányította a fejlesztési tárcát, amikor a képviselő azon az alapon kért kenőpénzt, hogy befolyással rendelkezik a minisztériumban. Udrea elmondta, még 2010-ben jelezte, hogy amennyiben valaki arról értesül, hogy az ő vagy a minisztérium valamely más alkalmazottjának a nevében ígéretet tesz arra, hogy valamilyen ügyben közbenjár, azonnal értesítsék a DNA-t. „Sajnálatos, ami történt, de mindig voltak és lesznek olyan személyek, akik felhasználják valamely intézmény vagy akár miniszter nevét a személyes haszonszerzés érdekében” – fogalmazott a volt tárcavezető.
Az Igaz Románia Szövetség (ARD) – ennek tagjaként indul a PDL a választásokon – etikai testületének vezetője, Monica Macovei PDL-s európai parlamenti képviselő közölte: ő maga ellenezte Trăşculescu jelölését a mostani választáson, ám a testület többségi voksolással leszavazta. B. L.
(A „piszkos huszonkettő”
Nem Trăşculescu az egyetlen olyan román honatya, aki az elmúlt években bűncselekménybe keveredett: rajta kívül még 22 képviselőnek vagy szenátornak kellet bíróság elé állnia. Közülük kettő esetében született letöltendő börtönbüntetésről szóló jogerős ítélet: Adrian Năstase volt szociáldemokrata miniszterelnököt két év letöltendő szabadságvesztésre ítélték törvénytelen kampányfinanszírozás miatt, míg Virgil Pop korábbi nemzeti liberális párti (PNL) képviselő ellen befolyással való üzérkedés miatt született ötéves szabadságvesztésről szóló ítélet.
Három másik honatya jogerősen felfüggesztett börtönbüntetést kapott: Eugen Bădălan PDL-s képviselőt közérdek sérelmére elkövetett hivatali visszaélés miatt négy, Dan Ilie Morega PNL-s képviselőt befolyással üzérkedés miatt három, Mihai Popescu PDL-s képviselőt pedig bűnpártolás miatt két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Több honatya esetében született első fokon nem jogerős ítélet: Şerban Mihăilescu szenátort alapfokon egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték jogosulatlan haszonszerzés miatt. Cătălin Voicu szenátort szintén nem jogerősen öt évre ítélték folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedésért. Dan Voiculescu PC-szenátor ellen korrupció és pénzmosás vádjával zajlik eljárás. Mellettük Dan Păsat PDL-képviselő, Miron Mitrea PSD-szenátor, Tudor Chiuariu volt PNL-s igazságügyi miniszter, illetve Monica Iacob Ridzi, Mihail Boldea, Petru Movilă, Relu Fenechiu, Nicolae Dobra, Ion Dumitru, Marian Ghiveciu, Dragoş Iftimie, Sorin Pandele, Mugurel Surupăceanu és Florin Ţurcanu ellen zajlik bírósági eljárás.)
Krónika (Kolozsvár)

2013. február 26.

Eltávolították a Mátyás-házról a piros-fehér-zöld koszorúkat
Az egyetem vezetősége a műemlékvédelmi törvényre hivatkozik
A szemétbe dobatta tegnap a Ion Andreescu Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem vezetősége Mátyás király szülőházának homlokzatáról a piros-fehér-zöld szalagos emlékkoszorúkat. Bár az évek során számtalanszor helyeztek már el koszorúkat az épületen, az egyetem vezetősége a műemlékvédelmi törvény megszegésével indokolta az intézkedést. Tegnap a magyar külképviselet és az RMDSZ képviselői a helyszínre siettek, majd a kukából „kimentett” koszorúkat, a Mátyás-szoborcsoport talapzata elé vitték, és ott helyezték el őket. Virgil Pop műemlékvédelmi főtanácsos szerint nem történt törvénysértés, Magdó János kolozsvári magyar főkonzul nem kívánta kommentálni a történteket, míg Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kiemelte: a koszorúkat a megemlékezők egy állványra helyezték, de ha ezt követően fel is kerültek a homlokzaton lévő kampókra, az egyetemnek nem ilyen módon kellett volna eljárnia.
KISS OLIVÉR, ZAY ÉVA
Szabadság (Kolozsvár),

2013. május 26.

Mintegy félezer ember vont élőláncot a kolozsvári „kétágú" református templom köré
Kolozsváron mintegy félezer ember vont élőláncot vasárnap délután az alsóvárosi „kétágú" református templom köré, tiltakozásul a műemléképület közvetlen szomszédságába tervezett sport- komplexum megépítése ellen.
A tiltakozáson a református, az evangélikus, az unitárius és a román görög-katolikus egyház képviselői és az építkezést korábban negatívan véleményező kolozsvári Térségi Műemlék- védelmi Bizottság képviselője szólaltak fel.
A tiltakozók által elfogadott petíció szerint a tervezett sportkomplexum „a félrevezetésre, a hazugságra, a hatalmi erőszakra készül felépülni". A Kató Béla református püspök által felolvasott petícióban „jó belátást" kértek Istentől a város és az ország elöljáróinak a helyzet orvoslásához.
Virgil Pop, a műemlékvédelmi bizottság titkára elmondta, a román kulturális tárca és a kolozsvári polgármesteri hivatal a törvények durva megszegésével engedélyezte az építkezés elkezdését. Hozzátette, a kialakult helyzet azért különös, mert nem magánbefektetők haszonszerzés céljával elkövetett törvénysértéséről, hanem közhivatalok „butaságból" elkövetett törvényszegéséről van szó.
A helyzetet ismertető Bányai József ügyvéd, az egyházközség presbitere elmondta, az elkezdett építkezés ma már nemcsak a templom látványát, hanem a műemléképület állagát is veszélyezteti.
A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség és a Viitorul Sportklub a templom mögött egy olyan közel félhektáros telket készül teljesen beépíteni, amelyet 1964-ben egy kikényszerített adománylevéllel vett el az állam a református egyháztól. 1989 után az egyház peres úton próbálta visszaszerezni korábbi tulajdonát, a pert azonban jogerősen elvesztette.
A templom kereszthajójától mintegy tíz méterre épülő modern sportcsarnok és tanfelügyelőségi épület a tervek szerint mintegy húszméteres magasságig, a műemléktemplom ereszéig emelkedik majd a magasba.
MTI
Erdély.ma

2014. február 27.

Visszacserélnék Kolozsvár címerét
Gúnyrajznak nevezte a Gheorghe Funar polgármester idejében elfogadott, jelenleg is használatos városcímert Asztalos Lajos kolozsvári helytörténész.
A háromtornyos, városfalas-kapus címer használatát kérik a Funar idejében kitalált jelkép.
A szakértő a Krónikának úgy értékelte, a jelkép középkori eredetű szimbólumon alapuló, 1930-ban jóváhagyott változata – melynek használatát nemrég az önkormányzati képviselő-testület liberális frakciója javasolta – mindenképp elfogadhatóbb, mint a 1999-ben bevezetett „marhaság”.
Ioan Bîldea liberális tanácsos egyébként a Citinews.ro portálnak elmondta, határozattervezetet nyújtottak be a címercsere érdekében, mivel a jelenleg használatos jelképet amúgy is törvénytelenül használja a városvezetés. „A jelenlegi címer egy politikai ízű giccs, és sohasem nyerte el a Román Tudományos Akadémia Országos Címertani, Genealógiai és Pecséttani Bizottságának jóváhagyását” – mutatott rá Bîldea.
Oana Buzatu, a polgármesteri hivatal szóvivője ugyanakkor a téma kapcsán úgy nyilatkozott, a kezdeményezésre az akadémia hivatalos válaszát várják, majd aszerint döntenek a további lépésekről. A szóvivő egyébként úgy tudja, a jelenlegi címer jogi szempontból törvényes.
Ezzel szemben Virgil Pop építész, a regionális műemlékvédelmi bizottság titkára szerint „csimpánzoknak való címerrel” semmi esélye nincs a városnak az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére.
Csoma Botond városi tanácsos, az RMDSZ frakcióvezetője a Krónikának elmondta: a Kolozs megyei RMDSZ már az elmúlt mandátumban foglalkozott a címerváltoztatás kérdésével. „A kérdést több ízben is próbáltuk napirendre tűzni, ugyanakkor egyeztettünk Sorin Apostu akkori polgármesterrel is a címer kicseréléséről. Véleményünk szerint elfogadhatatlan egy olyan címer használata Kolozsváron, amely nem felel meg a heraldika alapvető szabályainak sem, és amely a Funar ideje alatt elkövetett, számtalan törvényételen eljárásmódra emlékeztet mind a mai napig” – szögezte le Csoma Botond.
Hozzáfűzte, a korábbi választási ciklus idején egyébként aláírásgyűjtést is kezdeményeztek annak érdekében, hogy a város ismét a régi, történelmi címerét használja, azonban az akkori városi tanács összetétele miatt – a Demokrata-Liberális Párt (PDL) abszolút többséggel rendelkezett – minden törekvésük kudarcba fulladt ezen a terén.
„Örvendetes, hogy végre a román politikai pártok képviselői is rájöttek, hogy ez a helyzet tarthatatlan, hisz itt elsősorban nem etnikai kérdésről van szó. Természetesen az RMDSZ-frakció támogat minden olyan törekvést, amely a Kolozsvár történelmi címerének újbóli, hivatalos használatát célozza” – nyilatkozta lapunknak Csoma Botond.
Kolozsvár háromtornyos, városfalas-kapus címere a szűcs céh 1369-ben kelt oklevelének pecsétjén tűnt fel első ízben. A két világháború közötti Romániában királyi rendelet született Kolozsvár címeréről, amely a középkori eredetű címer használatát erősítette meg.
1948-ban Romániában általános jelleggel betiltották a megyék és a városok címerének használatát, de az 1968-as közigazgatási átalakítást követően ismét bevezették a címereket; az ekkor tervezett „szocialista” címeren szintén megjelent a háromtornyos, városfalas-kapus motívum. 1999-től az akkori városvezetés egy teljesen új címert kezdett használni, amelyet az önkormányzat a szakértők és a lakosság véleménye ellenére is megtartott.
Kiss Előd-Gergely
Szabadság (Kolozsvár),

2014. február 27.

Címercserét szeretnének Kolozsvárott
A Gheorghe Funar polgármester idejében elfogadott, jelenleg is használatos városcímert szeretnék az előzőre visszacserélni Kolozsvárott. A jelenlegi címert többen negatív jelzőkkel illették. Van aki gúnyrajznak, politikai ízű giccsnek nevezte, de akadt aki csimpánzoknak való címernek titulálta a Funári jelképet.
A jelenlegi városcímert 1995-ben alkotta meg egy középiskolás lány és 1999-ben fogadta el a Funar vezette város - számol be a Citynews.ro. A hírportálnak Ioan Bîldea liberális tanácsos egyébként elmondta, határozattervezetet nyújtottak be a címercsere érdekében, mivel a jelenleg használatos jelképet amúgy is törvénytelenül használja a városvezetés. „A jelenlegi címer egy politikai ízű giccs, és sohasem nyerte el a Román Tudományos Akadémia Országos Címertani, Genealógiai és Pecséttani Bizottságának jóváhagyását” – mutatott rá Bîldea.
Gúnyrajznak nevezte a Gheorghe Funar polgármester idejében elfogadott, jelenleg is használatos városcímert Asztalos Lajos kolozsvári helytörténész. A szakértő a Krónikának úgy értékelte, a jelkép középkori eredetű szimbólumon alapuló, 1930-ban jóváhagyott változata – melynek használatát nemrég az önkormányzati képviselő-testület liberális frakciója javasolta – mindenképp elfogadhatóbb, mint a 1999-ben bevezetett „marhaság”.
Oana Buzatu, a polgármesteri hivatal szóvivője ugyanakkor a téma kapcsán úgy nyilatkozott, a kezdeményezésre az akadémia hivatalos válaszát várják, majd aszerint döntenek a további lépésekről. A szóvivő egyébként úgy tudja, a jelenlegi címer jogi szempontból törvényes.
Ezzel szemben Virgil Pop építész, a regionális műemlékvédelmi bizottság titkára szerint „csimpánzoknak való címerrel” semmi esélye nincs a városnak az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére. Csoma Botond városi képviselő, az RMDSZ frakcióvezetője megjegyezte: „örvendetes, hogy végre a román politikai pártok képviselői is rájöttek, hogy ez a helyzet tarthatatlan, hisz itt elsősorban nem etnikai kérdésről van szó. Természetesen az RMDSZ-frakció támogat minden olyan törekvést, amely a Kolozsvár történelmi címerének újbóli, hivatalos használatát célozza”.
Kolozsvár háromtornyos, városfalas-kapus címere a szűcs céh 1369-ben kelt oklevelének pecsétjén tűnt fel első ízben. A két világháború közötti Romániában királyi rendelet született Kolozsvár címeréről, amely a középkori eredetű címer használatát erősítette meg.
1948-ban Romániában általános jelleggel betiltották a megyék és a városok címerének használatát, de az 1968-as közigazgatási átalakítást követően ismét bevezették a címereket; az ekkor tervezett „szocialista” címeren szintén megjelent a háromtornyos, városfalas-kapus motívum. 1999-től az akkori városvezetés egy teljesen új címert kezdett használni, amelyet az önkormányzat a szakértők és a lakosság véleménye ellenére is megtartott.
itthon.ma,

2014. május 28.

Kormozástól a karbantartásig
A Házsongárdi temető 429 éves története és értékei előtt adózva a közelmúltban nemzetközi konferencia keretében vitatták meg az erdélyi panteon gondjait és lehetőségeit. Az eseményen felmerült kérdésekről és az aktuális kihívásokról Gergely Istvánné Tőkés Erzsébetet, a Házsongárd Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
– Az alapítvány alapító igazgatójaként hogyan emlékszik a kezdetekre?
– Fizika–kémia szakos tanárnőként nem a temető volt a foglalkozásom tárgya, de osztályfőnökként mindig megpróbáltam a valós történelmi múltra is tanítani a gyerekeket. Akkoriban jelent meg Gaal György Házsongárdi panteon című írása térképpel és személyek életrajzával ellátva, kitűnő kiindulópont volt, hogy az osztályokat vihessünk ki, megmutathassuk nekik a temetőt, kérdezhessünk, versenyeket szervezhessünk. Az alapítvány tulajdonképpen az osztályfőnöki munkából nőtt ki. S hogy miért maradt életben? A gyerekek miatt: annyira lelkesek voltak, s végre nem volt jó tanuló, rossz tanuló. Húzták a gyomot, szedték ki a csutakokat, hiszen az egész temető egyetlen ősbozót volt. Én is belelkesültem, vittem a párhuzamos osztályt, az iskolát, majd évek során más iskolákat. Az volt a cél, hogy ne csak halottak napján kormozzuk a köveket – mert annak nálunk nagy hagyománya van, hogy a szép és értékes köveket jól begyertyázzák és bekormozzák –, hanem az év más szakában is jöjjenek, és valamilyen felelősséget érezzenek a temetőért, családtagjaik vagy nagyobb családunk, a nemzet kiemelkedő személyiségei iránt. A ledőlt köveket felemeltük, az írást megfestettük, ám lassan kiderült, hogy az osztályfőnökség ehhez túl kevés. Ennek a gondozói munkának a rendszeresebbé, szakmaibbá és szervezetté tétele érdekében született meg az alapítvány.
– S miért az Erdélyi Református Egyházkerület adott jogi keretet az alapítványnak?
– Funar idejében nem volt ajánlatos Házsongárddal kapcsolatos alapítványt létrehozni, és a református egyház ajánlotta fel leghamarabb, hogy belső alapítványként megbújhassunk Ábrahám kebelében. Mindez 1999-ben történt, mindenben segítettek. Valamennyi történelmi magyar egyháztól van kurátorunk, minden kolozsvári magyar iskolát történelemtanár képvisel. Van az alapítványnak műépítésze is, tehát vigyáztunk, hogy minőségi munkát végezzünk, ne hagyjunk ki senkit, aki segítőkész és különösen érdekelt. Érkeztek adományok, elkezdtünk pályázni. Tizenhárom éve egyedül írom a pályázatokat, jövőre már biztosan segítségre lesz szükségem. A temetőigazgatósággal jó viszonyba kerültünk, ők is mindenben támogattak. Nekiláttunk a teljesen elhagyott, szépséges’ talált kövek – 1634-es dátumtól kezdve – felújításának. Az eredmény nem csekély, 95 régi sírkövet újítottunk fel, egész kicsiktől a pompás nagyokig, hat kriptát teljesen vagy részlegesen. Két emberünk rendben tartja a sírokat: háromszázzal kezdődött, ma már nagyjából hatszáz sírt gondozunk, javarészt gazdátlanokat, vagy olyakat, amelyekben külföldre szakadtak rokonai nyugszanak.
– Mégis megromlott a kapcsolatuk a temetőigazgatósággal...
– Ez azután történt, miután négyszáz sírt védetté nyilvánítottak, azóta ellenszélben dolgozunk. A műemlékké nyilvánítások hatására az igazgatóság egyik napról a másikra ellenséges lett, a nyomunkban jártak, ránk küldtek rendőrséget, térfigyelő kamerát helyeztek oda, ahol tudták, hogy dolgozni szoktunk. Folyamatos az akadékoskodás. Ezt egyesek szeretik nemzeti kérdésként kezelni, pedig nem ez a fő probléma, hanem egyszerűen az, hogy nincs temetkezési hely. A konferencián Virgil Pop műemlékvédelmi szakember elmondta a nemzetközi grémium előtt: van a városban egy újgazdag réteg, tele van pénzzel, és amilyen ízléstelen házakat épít a városban, ugyanolyan szörnyű síremlékeket épít a temetőben. Ezt dokumentáltuk is, a temetőtörvény ellenére ugyanis nap mint nap látjuk, hogy zúznak, eltűnnek sírok. Az 1,20 méteren maximált sírkőmagasság mellett csak alapok épülnek másfél-két méteresre, s még arra jön – ki tudja, mikor – a még élő emberek emléke. Ezért a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság húszéves évfordulóján kéréssel fordultunk Kelemen Hunor kulturális miniszterhez. Megfeszített munkával sikerült elkészítenünk a védetté nyilvánított sírok adatlapjait, és volna még mit a műemléklistára feltenni. Aztán persze jött a politika és a választások, olyankor mindenki kampányol, amivel tud. Nem számított, hogy tizenhárom éve önkéntesek óvják a Házsongárdot nagy eredménnyel és magyar állami pénzzel. Jelentős összegeket gyűjtöttünk önkéntesen írt pályázatokkal, kínnal, keservvel, lobbizással.
– Honnan érkeztek támogatások?
– Annak idején többek közt az Illyés Alapítvány támogatott, az utóbbi időben pedig a Bethlen Gábor Alap segít, ennek köszönhetően tudunk működni. A Bánffy-kriptának nevezett, Ybl Miklós tervezte iktári Bethlen-kripta ügyét pedig a magyar külügyminisztérium karolta fel. – A konferencián elhangzott, hogy titkosak a sírokkal kapcsolatos adatok, így nem tudják, melyik sírnak mikor jár le a megváltása, s válik veszélyeztetetté. Mit tudnak így tenni?
– Igen, mindennek a rákfenéje, hogy három éve, a műemléklista létrehozása után titkosították az adatokat is. Addig bárki megkérdezhette, hogy mi a helyzet a sírokkal, a nénikének megmondták, hogy vigyázzon a határidőre. Most az örökösöknek sem egyszerű, és a szervezeteknek sem, mert az adatok nem hozzáférhetőek, nem tudható, melyik síroknak jár le a megváltása. Mióta titkosították az adatokat, második irodaként dolgozom. Hozzám jön a fél város kérdezősködni, jönnek az idősek, hogy megy el a sír, nincs pénzük, le kell járatni a hagyatékot. Kolozsváron ugyanis bárkitől elvették a megváltási díjat, ezért nem siettek hagyatékozással: rengeteg – ezres nagyságrendű – család esetében az elhunyt nagyszülő nevén van a sír. Szerencse, hogy annak idején rengeteg adatot összegyűjtöttem, de mivel nem látszott ez a végkifejlet, ez nem volt rendszeres. A lényeg, hogy ha nem az illető nevén van a sír, nem adják ki még az apja sírjának adatait sem. Csak abban az esetben, ha közjegyző által hitelesített okirattal bizonyítja, hogy folyamatban van hagyatéki vagy más jogi eljárás. Az is felháborító, hogy az irodán senki nem beszél magyarul: a nénikéket úgy megijesztik, hogy még az ismert román szavakat is elfelejtik.
– Mi lesz egy lejárt megváltású sírral?
– Nem nagyon értesítik a tulajdonost. Egyrészt mert roppant rendetlen és régi a nyilvántartás. Ha nem váltják meg a sírt, három hónap a türelmi idő. Tudok olyat, hogy egy nappal később mentek, és már nem engedték megváltani: az apja, nagyapja sírját a leszármazott nem kaphatta újra bérbe, egy vadidegen azonban igen! Másik konkrét történet: sosem tudtam, hogy kié egy szép sírkert két régi neogótikus kővel. Nem mertünk hozzányúlni, nehogy valaki reklamáljon. Aztán hazajött Argentínából egy hölgy, ott sírdogált a dédszülei sírkövének tövében. Nagyon rég nem volt Erdélyben, bement a temetőirodába, de semmilyen adatot nem adtak meg neki. Valaki hozzám küldte a hölgyet, a sírkertet hál’ Istennek rátehettük a műemléklistára, így megmenekült. A családnak egyébként a Főtéren volt gyönyörű porcelán- és üvegüzlete. De fordulnak hozzám Amerikából, Ausztráliából, küldik a családfákat, könyörögnek, nézzük meg. Olyan esetben, amit nem ismerünk, semmit nem tudunk tenni, mert semmilyen segítséget nem kapunk. De Gaal György temetőkutatóként sem nézhet bele a papírokba. Ráadásul vannak húsz-harminc éves kézírások a temetőirodán, azokba a regiszterekbe úgy nyúlhatnak bele, ahogy akarnak, senki nem fogja tudni megmondani, hogy azt húsz éve írták be vagy az idén. Kimondatlanul is tudható, hogy az esetek hogyan zajlanak, tudjuk az útját, próbáltunk tenni ellene, mindent leírtunk, képeket csatoltunk, elküldtem rendőrségre, minisztériumba, polgármesteri hivatalba, műemlékesekhez, de semmi: nevetséges válaszokat kaptunk. Valahol nagyon szorosra zárnak.
– A temető történelmi részének lezárása megoldást jelenthetne a romlás és rombolás ellen?
– A lezárás majdnem valamennyi magyar családot érintene Kolozsváron, mivel a sírok nagy része a család bérletében van. Az lenne a megoldás, ha megszabnák, hogy nem nyúlhatnak a sírok külleméhez, a feliratokat ne kaparják le, legyen szabvány, hogyan jelezhetik az új neveket, esetleg fedlapra. Az értékes síremlékekhez hozzányúlni tilos!
– Tehát nem a lezárás a megoldás, hanem a létező sírok jobb védelme?
– Első lépésben. A lezárás jöhet azután, s az is lényeges, hogy ha a család már nem váltja meg vagy elveszíti a sírt, abba ne fektessenek új elhunytat – mint ahogy most teszik –, mert az újabb száz évet jelent… Azok a sírok „éljenek”, amelyeknek van hozzátartozójuk, gondozzák őket, a többit pedig valamilyen temetőgondozással kell megoldani. Mert vannak olyan részei a temetőnek, hogy sokszor a sírokon járunk, olyan sűrűn állnak egymás mellett a nyughelyek. A temetőirodában lennie kellene egy műemlékvédelmi szakembernek, aki ellenőrzi a temetőben zajló munkálatokat. A felügyelet ma annyit jelent, hogy bennünket egészen biztosan felügyelnek. Hallom, mikor belépek, hogy mondják, „a sosit”. Nagyon fontos volna, hogy nyilvánosak legyenek a regiszterek, továbbá az is, hogy legalább egy magyarul beszélő alkalmazott is dolgozzon az irodán.
Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet
Nyugalmazott fizika–kémia szakos tanárnő, a Házsongárd Alapítvány alapító igazgatója. 1942. május 19-én született Kolozsváron. 2010-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kőváry László-díjával, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el az erdélyi panteonként is ismert temetőben végzett munkáját.
– A konferencián mit állapítottak meg ebben a témakörben?
– 429 évvel ezelőtt, 1585-ben épp májusban adták ki a Házsongárdi temető alapító okiratát, úgyhogy egyfajta születésnapi ajándék volt a Teleki László Alapítvánnyal közösen szervezett nemzetközi konferencia. Megfogalmazták, hogy két óriási, egyedülálló előnye van a Házsongárdnak: a fekvése és a kora. A hasonló korú temetőket többnyire lezárták már. A Házsongárd működő, ez teszi egyedülállóvá, de egyben ez a veszély is. A résztvevők közösen memorandumot adnak be ajánlásokkal a polgármesteri hivatalhoz. Előrelépést jelenthetne, ha a Házsongárd szerepelhetne a Kiemelkedő Európai Temetők Egyesületének taglistáján. Romániából jelenleg csak az 1858-ban megnyílt Bellu temető szerepel a listán. Itt volt az egyesület, az ASCE alelnöke, ígéretet is tett, de a tagságot a polgármesternek kell kérelmeznie. Reméljük, nem fogja visszautasítani. A tagság azt jelentené, hogy egy európai szervezet tagjaként már nem lehetne sumákolni a temetőben, a sírkert bekerülne az európai vérkeringésbe, s a több figyelem nagyobb törvénytiszteletet hozhatna magával.
Dénes Ida. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2015. augusztus 15.

Kamera a Szent Mihály-templomon
Újabb térfigyelő kamera vigyázhatja Kolozsvár Főterét, amelynek látószögében minden kétséget kizáróan benne lesz a Mátyás-szoborcsoport hátsó része is. A városháza illetékesei tegnap reggel nyolc óra tájában szerelték fel a kamera foglalatját a Szent Mihály-plébániatemplom déli falának egyik támpillérére. Virgil Pop műépítészt, a Kolozs megyei műemlékvédő bizottság főtanácsosát arról kérdeztük, elfogadható-e műemlék épület falába ilyen szerkezetet illeszteni.
A szakember megállapította: a Mátyás-szoborcsoport festékkel való leöntése két héttel ezelőtt olyan pánikszerű hangulatot gerjesztett, hogy ennek a kamerának a felszerelése a városvezetés valósággal kétségbeesett intézkedésének tekinthető, amelynek fő célja az, hogy gátat vessenek a szoborcsoportot érintő esetleges újabb rongálásoknak. Úgy vélte, egy különálló, kifejezetten a kamerának szánt tartóoszlop előnytelenebb megoldás lett volna, mivel zavaróan hatott volna a plébániatemplom főtéri látképére.
Z AY ÉVA
Szabadság (Kolozsvár)

2016. január 16.

Veszélytelenítés Horváth Annával – mit javasol az alpolgármester?
Műemlékvédelmi szakemberek: nem történt helyrehozhatatlan kár
Állványokkal lássák el, hálókkal vonják be a magántulajdonban levő omlásveszélyes ingatlanokat – javasolta volna Horváth Anna alpolgármester Emil Bocnak.
Csakhogy a polgármester tegnaptól pihenőszabadságra ment, így azt sem tudni, aláírt-e előtte a beavatkozások jövő heti folytatására vonatkozó dokumentumokat. Pénteken a Deák Ferenc utcában Horváth Anna gondoskodott arról, hogy a veszélytelenítést végző tűzoltók betartsák a műszaki és szakmai ajánlásokat, így azt is meg kellett várniuk, hogy a megyei műemlékvédő igazgatóság egyetlen illetékese, Virgil Pop a helyszínen papírra vesse a beavatkozás mikéntjét. A városháza gyorsított közbeszerzési eljárással alkalmaz egy szakembert, aki felügyeli majd a beavatkozásokat. A magyar szakemberek csütörtöki egyeztetése során felmerült egy törvénymódosítási javaslat, amely mentesítené a műemléképületben lakókat a homlokzatok javításának tetemes költségeitől. Szabadság (Kolozsvár)

2017. február 4.

Romániában nincs becsülete az épített örökségnek
„Romániában még nem jutottunk el oda, hogy a nagyközönség ugyanolyan értékesnek találjon egy műemlék épületet, mint egy híres festményt vagy egy aranytárgyat. A tárgyi örökség megbecsülése és a múzeumi tárgyak iránti egyre növekvő érdeklődés sajnos nem érzékelhető ilyen mértékben az épített örökségünkkel szemben” – jelentette ki a Szabadságnak adott interjúban Virgil Pop, a Kolozs megyei kulturális és műemlékvédelmi hatóság munkatársa. Kolozsvár mű- emlékeiért felelős műépítésze elmondta: évente legalább harminc jelentést terjesztenek a polgármesteri hivatal és a helyi hatóságok elé olyan esetekről, amelyek épített örökségünk és a város építészeti arculatát súlyosan rongálják. Köztük volt az Unió (Memorandumului) utca 16. szám alatti épület szomorú esete, amelynek a homlokzata ellen történt merénylet – erről lapunk korábban részletesen tájékoztatott. Pop elpanaszolta: azóta sem történt érdembeli változás ez ügyben.
- Bár Virgil Pop nevét valószínűleg minden kolozsvári befektető ismeri és rettegi, az Ön intézménye – a Kolozs Megyei Kulturális és Műemlékvédelmi Hatóság – ellenben ritkán kap publicitást az erdélyi magyar sajtóban és kevés kolozsvári tudja, mivel foglalkozik ez az intézmény és melyek a legfőbb feladatkörei. Hogyan foglalná össze az intézmény struktúráját és működését?
– A Kolozs Megyei Kulturális és Műemlékvédelmi Hatóság valóban rosszul áll a nagyközönséggel való kommunikáció terén. Az intézmény honlapja immár hónapok óta nem működik és nagyon kevés alkalommal kapunk lehetőséget a közönséggel történő nyílt párbeszédre. Az intézet feladatköre igen szerteágazó és számos intézménnyel áll meglehetősen bonyolult viszonyban, amely többek között, a hatékony működést is megnehezíti. A kulturális örökségünkért felelős minisztérium (január óta: Kulturális és Nemzeti Identitás Minisztériuma) igen bonyolult struktúrával működik. Elkülönülnek az épített, tárgyi és szellemi örökségért felelős szervezetek. Az épített örökségért a Nemzeti Örökségvédelmi Hatóság felel, amelynek kötelező jelleggel konzultálnia kell a Nemzeti Régészeti Bizottsággal és a Történelmi Műemlékek Nemzeti Bizottságával. Ezek alá tartozik a 12 regionális műemléki bizottság. A tárgyi műemlékekért a Nemzeti Örökségvédelmi Hatóság a nemzeti múzeumokkal együtt felel és a Múzeumok és Gyűjtemények Nemzeti Bizottságával kell konzultálnia. E bizottságnak is vannak regionális formái. A szellemi örökségért is külön bizottsággal kell konzultálnia a Nemzeti Örökségvédelmi Hatóságnak. Ezek fő szervezetek alá tartoznak tehát a megyei hatóságok, amelyek együttesen felelnek egy megye épített, tárgyi és szellemi kulturális örökségéért. Magyarán: a színházi előadásoktól, a múzeumi tárgyakon keresztül az épített örökségünkig a legváltozatosabb kulturális javakért is ez az intézmény felelős Kolozs megyében. A bonyolult bürokrácia nemcsak az olvasónak tűnhet átláthatatlannak: nemegyszer jómagam is csapdájába esek ennek a rendszernek, ami nagyban nehezíti az épített örökségünk hatékony védelmét Kolozs megyében.
– Kolozsvár kevesebb, mint tíz év alatt területileg és urbanisztikai szempontok szerint is nagyot változott. A több mint négyszázezer lakosú város rengeteg külföldi befektetőt is vonz, amelyek nemegyszer súlyos mértékben veszélyeztetik a város építészeti és kulturális összképét és örökségét. Ezek monitorizálásában az Ön intézményének óriási szerepe van. Hogyan történik a város épített örökségének védelme és milyen helyi hatóságokkal működnek együtt?
– A legnagyobb gond, amivel az intézményünk küzd, az a társadalom hozzáállása az épített örökséghez. Ezen a téren nemcsak a Kolozsvárra került és a városhoz érzelmileg nem kötődő külföldi befektetők, de a helyi lakosságnak is óriási hiányosságai vannak. Romániában még nem jutottunk el oda, hogy a nagyközönség ugyanolyan értékesnek találjon egy műemlék épületet, mint egy híres festményt vagy egy aranytárgyat. A tárgyi örökség megbecsülése és a múzeumi tárgyak iránti egyre növekvő érdeklődés sajnos nem érzékelhető ilyen mértékben az épített örökségünkkel szemben. Intézetünk szoros kapcsolatot tart fent a városi és megyei rendőrséggel, ahol létezik egy kulturális szakosztály. Cristian Luca, a Kolozs Megyei Rendőrség munkatársa felel az épített és tárgyi örökséget ért vissza- élésekről. A polgármesteri hivatalnak is van ilyen feladatkörrel megbízott szakbiztosa, így a helyi lakosság három intézményhez is fordulhat, amennyiben műemlék épületek rongálásáról vagy tárgyi örökséggel kapcsolatos visszaélésekről értesül. A Kolozs Megyei Kulturális és Műemlékvédelmi Hatóság a havonta egyszer összeülő regionális szakmai bizottsággal közösen dönt minden egyes kolozsvári és Kolozs megyei építkezésről és nagyberuházásról, amelyeknek tőlünk kell engedélyt kérniük. Azokban az esetekben, amikor visszaélést vagy az épített örökség épségét fenyegető jelenséget tapasztalunk, a hatóság jelentést küld a rendőrségnek és a polgármesteri hivatalnak, amelyek – elvileg – jogi hatalommal rendelkeznek, hogy az építkezéseket leállítsák vagy inspekciót végezzenek. Sajnos a gyakorlatban azonban ezek a pontosan meghatározott jogi folyamatok nem mindig működnek.
– Az erdélyi magyar sajtóban legtöbbet a Házsongárdi temetőben tapasztalt rongálások és visszaélésekről olvashatunk. Bár a temetőt ma már szinte minden, román vagy magyar nyelvű városi útikalauz, mint Kolozsvár egyik legfőbb történelmi emlékhelyét mutatja be, mégis, a temetőben tovább folyik az új sírok kialakítása. Milyen szabályok vannak jelenleg érvényben a temetőre vonatkozóan?
– A 2013 februárjában elfogadott új Városrendezési Terv (Plan General Urbanistic) szabályainak értelmében, a temető teljes területe műemléki státusszal rendelkezik. Ennek értelmében a temetőben a felszín fölé 80 cm-re emelkedő (100 x 200 cm-es területű) sírokat nem szabad semmilyen formában módosítani vagy megrongálni. Nem engedélyezett ezekben, a jól látható síroknak az újrahasználása, amennyiben az nem üres. Az üresen álló sírokat ellenben a jelenleg érvényben lévő szabályok értelmében újrahasználhatják. Több esetben adtunk negatív jelentést és nem engedélyeztünk számos olyan síremlék építését, amely vagy a régi történelmi síremlékeket vagy a temető összképét, úthálózatát és hagyományos térrendezését módosította volna. A Házsongárdi temető esetében ugyanis nemcsak a régi síremlékek, de a temető úthálózata és struktúrája is védett.
 – Néha nagy visszhangot kelt néhány történelmi emlékműre helyezett otromba reklámfelirat vagy egy-egy épület homlokzatát megrongáló építkezés vagy fel- újítás. Melyek a jelenleg Kolozsváron észlelhető legjelentősebb műemlékvédelmi visszaélések és rongálások?
– Évente mintegy harminc olyan jelentést terjesztünk a polgármesteri hivatal és a helyi hatóságok elé, amelyek épített örökségünk és a város építészeti arculatát súlyosan rongálják. Ezek közül kiemelendő az Unió (Memorandumului) utca 16. szám esete. A 18. századi épület kiemelkedő műemléki értékkel bír (műemléki kódja: CJ-II- a-A- 07240), elsősorban barokk homlokzata miatt. Az épület 2007-ben még eredeti állapotában volt látható, 2010-ben azonban súlyos módosításokat észleltünk a homlokzaton. Bár a helyszíni kutatást megnehezítette a jelenlegi arab származású lakók közreműködésének hiánya és a velük tapasztalt nyelvi nehézségek (sem román, magyar vagy angol nyelven nem kommunikáltak velünk), légi fotókon és később Google térképes felvételeken kiderült, hogy nemcsak az épület homlokzata, de a teljes belső udvar is radikális átalakítást szenvedett. (Szigetelik a múltat, de a városvezetést az sem zavarja, Szabadság, 2016. május 5.) Ugyancsak eltűnt az épület szépen kialakított magas padlása is. A homlokzaton létrehozott két újabb ablak és a padlás radikális átalakítása az eredeti homlokzatot és barokk épületet teljesen új, „balkáni” vonásokkal csúfította el. Minderre 2007 és 2010 között, a város egyik legforgalmasabb, több ezer ember által látogatott buszmegállójának közelében került sor. Az engedély nélkül kezdeményezett építkezést és a mű- emlék épület súlyos rongálásáról azonnal jelentést küldtem a polgármesteri hivatalnak, ám sajnos azóta sem történt érdembeli változás ez ügyben. Hasonlóan súlyos esetről számolhatunk be az Eötvös (Constanţa) utcában emelt Europa Business Center tizenkét emeletes monstruma esetén. A Iosif Pop és Matei Miko által építtetett hatalmas épület számos pontban sérti a város építészeti összképét. Az épület felépítésére 2009-ben a városi tanács adott engedélyt Sorin Apostu polgármestersége idején, kijátszva az akkor Regionális Városrendezési Tervet (PUZ), amelyben még az Eötvös utca a belváros részeként, műemlékvédelmi státusszal rendelkezett, így bármilyen építkezés esetében ezen a területen szükséges lett volna a mi intézetünk jóváhagyása és engedélye. A 2012-ben elindult építkezés már az Alin Tişe-féle új Általános Városrendezési Terv értelmében indult, amely – a megyei tanács elnökének személyes érdekeltségei miatt – kivette az Eötvös utca környékét a műemlékvédelmi zónából, így az építkezésnek immár jogi akadálya sem volt. Véleményem szerint, hasonlóan botrányos a Heltai téren (Cipariu) jelenleg emelkedő görög katolikus templom is. Az eredeti tervek – amelyeket majd negyed évszázada, még az 1990-es évek elején nyújtottak be – egy jóval kisebb és egyszerűbb, görög kereszt alakú épületről szóltak. A jelenlegi forma egy az ázsiai pagodákra, a cigány barokkra és a balkáni felületességre utaló jegyeket is magán hordozza és súlyosan rontja a város építészeti összképét. Addig, amíg a helyi lakosság nem lesz érzékenyebb az épített örökség és a város építészeti arculatának védelmére és megőrzésére, sajnos az ilyen visszaélések csak szaporodni fognak. Bízom benne, hogy a fiatal generáció már másképp fog Kolozsvár történelmi emlékeire tekinteni.
T. Szabó Csaba
Szabadság (Kolozsvár)

2017. február 14.

Műemlékvédelmi területen építkeznek a Petőfi utcában
A Petőfi utca 23–25. és Farkas utca 8. közötti területen, az egykori Gilovics-háztól keletre található, a Nemes-Bethlen-házhoz tartozó kert területén újraindultak az építkezések, amelynek első lépéseként kivágták az évszázados fákat, amelyek egykor a kúria magánkertjét képezték.
A Dumitru Ghişe és Rodean nagyszebeni vállalkozók által felvásárolt területen a tervek szerint egy nyolcszintes szálloda fog épülni. A nagy sajtóvisszhangot kapott építkezések a 19. század elején épült és műemlékvédelmi épületnek számító (kód: CJ-II-m-B-07367) ún. Gilovics-ház 2010-es lebontásával kezdődtek. Az épület ma félig romos állapotban áll. A szálloda megépítéséhez szükséges műemlékvédelmi igazolás és engedélyt a szebeni nagyvállalkozók már 2010-ben sem kapták meg a kolozsvári regionális műemlékvédelmi bizottságtól. 
A bukaresti fellebbezésüket követően viszont sikerült engedélyt nyerniük a Nemzeti Műemlékvédelmi Bizottságtól. Virgil Pop kolozsvári műépítész és a regionális műemléki bizottság szakembere elmondta: bár azóta Kolozsvárnak lett egy új, 2013-ban elfogadott Általános Városrendezési Terve is (PUG), sajnos a területen történő építkezések elsősorban a városháza hatásköréhez tartoznak, így a kolozsvári műemlékvédelmi bizottság többszöri elutasítása ellenére elindulhattak az építkezések. Az építkezések részeként lebontásra került a Petőfi utca 25. szám alatti késő-szecessziós épület is, amely már a műemlékvédelmi várólistán szerepelt.
Szabadság (Kolozsvár)

2017. április 19.

Aminek a régészeti ásatások után jönnie kellene: a műemlékek bemutatása és megőrzése
A Főtér nyugati oldalán a sétálóutcává történő átalakítási munkálatok már nagyon előrehaladott állapotban vannak, ezért kevés az esélye annak, amit Virgil Pop építész, a Kolozs Megyei Regionális Műemlékvédelmi Bizottság szakértője szeretne: úgy módosítsák a terveket, hogy az ásatásokkal feltárt műemlékek – többek között a barokk fogadalmi kapu alapjai - valamilyen módon láthatóakká váljanak. A szakember Magyarországi és hazai példákat is említett – többek között Esztergom történelmi belvárosában, vagy Gyulafehérvár várában alkalmazott módszereket –, ahol a régészek által feltárt ókori vagy középkori emlékek nyomvonalát fehér festékkel körvonalazták a későbbi járószinten, vagy interaktív módon, egy-egy épület alapjait újraépítve, azokat padokká és zöldövezettel övezve ábrázolták.
Rohonyi D. Iván / Szabadság (Kolozsvár)

2017. április 19.

Műemléki világnap: jövőnk érdeke a múltunk megőrzése
Romániában még várat magára a műemlékek felleltározása
Műemléki világnapot ünnepeltünk tegnap, de a legfontosabb, hogy két világnap között se feledkezzünk meg műemlékeinkről, megőrzésükről. Műemlékek között élünk Kolozsváron is, példa erre a város főterének felújítása alkalmával végzett ásatás és kutatás, amely ismét „felszínre hozta” történelmünket. Ilyenkor is előtérbe kerül a műemlékvédelem fontossága, a műemlékek megismertetésének szükségessége a mai fiatalokkal és a jövő nemzedékeivel, hiszen a megőrzött, megmentett műemlék erőt ad és összetartja a közösséget.
A világnap alkalmából Guttmann Szabolcs és Maksai Ádám műemlékvédelmi szakembereket kérdeztük arról, hogyan állunk épített örökségünk megőrzése terén. Virgil Pop építész pedig beavatott elképzelésébe, hogyan lehetne a Főtéren most feltárt műemlékeket láttatni. Megismerhetik ugyanakkor civil szervezeteknek (Korzo Egyesület, Transylvania Trust Alapítvány) a világnap alkalmával szervezett programjait.
Múltunk, kulturális örökségünk érték és lehetőség, történelmi hagyományaink megőrzése nélkül nincs saját jövőnk – ez lehetne a fő gondolata a műemléki világnapnak, amelyet 1984 óta április 18-án ünnepelnek, illetve megemlékeznek róla. Az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites, azaz a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa, a párizsi székhelyű Világörökség Bizottság állandó műemlékvédelmi szakértő intézménye, 1965-ben Varsóban alapították) 1983-ban határozta el, hogy meghirdeti a műemlékek világnapját, hogy ezáltal is felhívja a figyelmet a műemlékvédelem fontosságára, lehetőségeire, szükségességére. Majd a következő évtől, 1984-től emlékeznek meg, immár 29 éve erről a kezdeményezésről, amely mondhatni világméretűvé nőtte ki magát. A világ legtöbb országában az ICOMOS által évente meghirdetett, adott témára szerveznek eseményeket, de az is lehetséges, hogy a hazai programok a helyi sajátosságokhoz, valamint az adott település műemlékvédelmi problémáihoz kapcsolódjanak. Az idei központi tematika a kulturális örökséget és a fenntartható turizmust emeli ki.
Kolozsváron a műemléki világnap alkalmából a Kolozs megyei RMDSZ és a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezett fotókiállítást tegnap délután Máthé János fényképeiből, amit kerekasztal-beszélgetés követett, amelyen szakemberek osztották meg véleményüket a kolozsvári műemlékek helyzetéről. A beszélgetés meghívottjai voltak: Gál Zsófia művészettörténész, Horváth Anna, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke, Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök, Maksai Ádám műemlékvédelmi szakember, az Erdélyi Református Egyházkerület műszaki előadója.
Nyitott Kapuk Napja a bonchidai Bánffy-kastélyban
A Transylvania Trust Alapítvány a bonchidai Bánffy-kastélyban Nyitott Kapuk Napot szervez a műemléki világnap alkalmából április 30-án, vasárnap. Délelőtt kiállítás megnyitó lesz, amely egy, a kastély főépületének 21 ablakába helyezett installáció. A kiállítás 21 művet tartalmaz, amelyek közvetlen vagy metaforikus módon viszonyulnak az emberiség évszázadaihoz. A kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem Fotó-, Videó- és Számítógépes Képfeldolgozás Kar diákjai Kalló Angéla egyetemi adjunktus koordinálásával alkotásaikkal kifordított múzeumot hoznak létre, hiszen a bent kint lesz, a múlt pedig az újraértelmezés által jelenné válik. Vezetett sétákon ismertetik a kastély történelmét, román és magyar nyelven. Megtekinthető a kőtár és a tavaly ősszel megnyitott Művészetek és Mesterségek Központ, értesülhetnek az alapítvány 2017-es tevékenységeiről is, vagy csak egyszerűen kikapcsolódhatnak az erdélyi Versailles varázslatos környezetében.
#loveheritage! a Korzo Egyesülettel
„Manapság elég sok világnap van: kiemelt időpontban ünnepeljük világszerte a csókot vagy a költészetet, a kutyakekszet vagy a parkettcsiszolást. Hamarosan viszont kedvenceinket fogjuk ünnepelni, a műemlékeket! Tehát úgy is mondhatnánk, hogy szülinapjuk van az épületeknek, szobroknak, tereknek. Így a kolozsváriaknak is. Hurrá!” – olvasható a Korzo Egyesület honlapján (korzo.org.ro).
A várostörténettel, tematikus városnézéssel, múzeumpedagógiával foglalkozó, de a műemlék épületeknek is kiemelt figyelmet szánó civil szervezet április 18-a, a műemléki világnap alkalmából idén is játékos ünneplési ötlettel szolgált: kedden reggeltől estig 8 feladványra lehetett válaszolni, amelyek Kolozsvár régi épületeiről, azok részletéről szóltak, a helyes megfejtők között pedig ajándékokat sorsoltak ki. Aki pedig ellátogat kedvenc épületéhez vagy szobrához és készít (szelfi) vele egy képet, továbbá a kép mellé leírja, mi látható és hol, valamint használja a #loveheritage és a #korzo hashtageket, hogy meg lehessen találni, a fotót pedig közzéteszi április 18. és 23. között, részt vesz 24-én, hétfőn, három ajándékcsomag kisorsolásán. (Részletek a egyesület honlapján.)
Ami a régészeti ásatások után jön: műemlékeink bemutatása és megőrzése
Virgil Pop építész, a Kolozs Megyei Regionális Műemlékvédelmi Bizottság szakértője a főtéri ásatásokkal kapcsolatban lapunknak elmondta: bár a régészeti ásatások május végén véget érnek, Kolozsvár történetének most felfedezett új lapját illene valamilyen látható, műemléki formában is bemutatni.
A neves építész a nemrég feltárt barokk fogadalmi kapu alapjainak a vizsgálatakor érdekes felfedezésre tett szert. Megfigyelte, hogy a Főtér nyugati oldalán álló Plébániaház, Scheunig Géza címerével díszített főkapuja egyenes úttal összekötve kommunikál a barokk fogadalmi kapuval és a Szent Mihály-templom főbejáratával. Virgil Pop véleménye szerint, a Veress Ferenc fotóján is megfigyelhető összeköttetés a három kapu között egy olyan, vallási ünnepek alkalmával használt processzió útjára utalnak, amelyek összekötötték a Plébániaházat a Szent Mihály-templommal.
T. SZABÓ CSABA / Szabadság (Kolozsvár)

2017. május 19.

Aminek a régészeti ásatások után jönnie kellene: a műemlékek bemutatása és megőrzése
A Főtér nyugati oldalán a sétálóutcává történő átalakítási munkálatok már nagyon előrehaladott állapotban vannak, ezért kevés az esélye annak, amit Virgil Pop építész, a Kolozs Megyei Regionális Műemlékvédelmi Bizottság szakértője szeretne: úgy módosítsák a terveket, hogy az ásatásokkal feltárt műemlékek – többek között a barokk fogadalmi kapu alapjai - valamilyen módon láthatóakká váljanak. A szakember Magyarországi és hazai példákat is említett – többek között Esztergom történelmi belvárosában, vagy Gyulafehérvár várában alkalmazott módszereket –, ahol a régészek által feltárt ókori vagy középkori emlékek nyomvonalát fehér festékkel körvonalazták a későbbi járószinten, vagy interaktív módon, egy-egy épület alapjait újraépítve, azokat padokká és zöldövezettel övezve ábrázolták.
Rohonyi D. Iván / Szabadság (Kolozsvár)



lapozás: 1-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998